AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

tőcédulát juttatnak el a területileg illetékes nemzeti könyvtárukhoz, amelyből az egyet a belgrádi országos nyilvántartás számára továbbít. Jelenleg egy országos központi katalógus működik, mégpedig nem valamelyik nemzeti könyvtár, hanem a Bibliográfiai Intézet gondozásában. Az 1952-ben létesült katalógus két részlegre oszlik, a könyvek és a periodikumok nyilvántartására. Előbbi az 1919 óta megjelent külföldi könyvek címeit és lelőhelyeit foglalja magában (kb. 1 400 000 cédulán). Utóbbi, amelynek anyaga kb. 55 000 címre terjed ki, a múlt század eleje óta megjelent külföldi folyóiratokra vonatkozó kimutatás. Az évente adott felvilágosítások száma együttesen 8—9000 körül mozog. A köztársasági nemzeti könyvtárak saját központi katalógusaikat a hozzájuk tartozó könyvtárak anyagára korlátozzák, tehát regionális jellegűek. E vállalkozásokat különböző fejlettségi fokuk és módszereik miatt nem lehet összefoglalóan jellemezni, ezért ismét csak példák bemutatásához, a horvát és szlovén munkálatok felvázolásához folyamodunk. A zágrábi központi katalógus számára 142 intézmény ad jelentést, mégpedig az egyetemi és a tudományos intézetek könyvtárai. Az üzemi könyvtárak — ahol még nincsen szakszemélyzet — nem kapcsolódtak be a jelentők körébe. A könyvek katalógusa 200 000 cédulát (1919 utáni anyagot) rendszerez a Berghceffer-íéle szisztéma szerint, a folyóiratoké pedig kb. 3000 címet foglal magában. Utóbbit szeretnék nyomtatásban is kiadni. Tervbe vették a hazai periodikumok nyilvántartásának felállítását, sőt a retrospektív bibliográfia munkája során szeretnék létrehozni a horvát könyvek központi katalógusát is. A szlovén címjegyzék 333 könyvtár bejelentéseiből épül. Könyv-nyilvántartása szintén 1919-ig megy vissza és 1945-ig a hazai műveket is tartalmazza. Amíg a könyvtárak kurrensen beszerzett anyagukat ellenszolgáltatás nélkül jelentik, addig a régebben megjelent művek bejelentését a nemzeti könyvtár megfizeti. A katalógus két részből áll, az 1963-ban lezárt országos kimutatásból, és az 1961-ben indított szlovén címjegyzékből. Előbbi 574 000, utóbbi 227 000 címet tartalmaz. A folyóiratok nyilvántartásában 20 000-féle folyóirat lelőhelye szerepel. A Szlovéniába járó kurrens külföldi periodikumok jegyzékét a könyvtár kétévenként teszi közzé. A központi katalógusokhoz kapcsolódva kell az egyéb — ma még csak tervezett — központi szolgáltatásokról beszélni. Ezek közül legjelentősebb a Bibliográfiai Intézet elképzelése az országos gyarapodási jegyzék létrehozásáról. A munka megindítását 1965-re tervezik, de a megvalósításának részleteiről (a kiadvány felépítése stb.) még nincsenek döntéseik. Gondolnak a központi katalógus anyagának visszamenőleges kiadására is. A központi cédulaellátás terve — a hazai anyag vonatkozásában — Horvátországban merült fel. A nemzeti könyvtár saját nyomdát állítana fel, és ebben készítené el a cédulákat, amelyeket mindjárt mellékelne a szétosztásra kerülő kötelespéldányokhoz. E szolgáltatás természetesen nem lenne ingyenes. Hálózati és módszertani munka A jugoszláviai központi könyvtárak nemcsak a szorosan vett nemzeti könyvtári feladatokat látják el, hanem szélesebb körben, mint köztársaságuk könyvtárügyének irányítói is tevékenykednek. Ezt a munkát, amit minden jugoszláviai 103