AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

anyaguk — elsősorban az egy példányban meglevő horvát hírlapok — megmentésére. A legszélesebbkörű érdeklődés és vizsgálódás után jutottak arra az eredményre, hogy problémájuk megoldására a laminálási eljárást alkalmazzák. (Ennek lényege az, hogy a japán selyempapírra megerősített lapot két műanyag fólia közé fektetik, és egy hazai gyártmányú gép segítségével 120 C°-on és megfelelő nyomás alatt a papírt és a fóliát szinte egybeötvözik. Az így megerősített lapokat ragasztásos eljárással szabályos kötetekbe kötik.) A lamináló műhelyt, mint köztársasági restauráló központot 1960-ban állították fel, a rendszeres munka 1961. év óta folyik. Laminálásra a hírlapanyag kerül, elsősorban az első világháborúban (néha előtte) és közvetlen utána kiadott, rendkívül rossz papírra nyomott évfolyamok. A legrégibb e módszerrel tartósított hírlap 1870-ből való. A laminált lapok állapota eddig semmi elváltozást sem mutat és remélik, hogy káros jelenség az évek múlásával sem fog jelentkezni. Arra természetesen számítani kell, hogy a még ismeretlen élettartamú polietilén-fólia sem marad meg örökké, de úgy gondolják, hogy a vele megerősített lap mégis tartósabb lesz, mint az eredeti papír, amely néhány éven belül biztosan szétesik. E bizonytalansági tényezőn túl a laminálást két súlyos és kiküszöbölhetetlen körülmény: az eljárás lassúsága és drágasága teszi erősen problematikussá. A ma folyó — immár üzemszerű — munka tanulsága szerint az itt dolgozó négy munkatárs napi teljesítménye kb. 50 ív, és egy ív laminálási költsége mindent (a dolgozók munkabérét is) beleszámítva kb. 15 Ft. Arra a következtetésre kellett tehát jutni, hogy ezt a mutatós és célravezető eljárást nagyobb állomány biztosítására nem, csak kisebb mennyiségű anyag megóvására lehet gazdaságosan felhasználni. A laminálás mellett Zágrábban is, és másutt is élnek a mikrofilmen való anyagbiztosítás lehetőségével. Igen jó és határozott elvi alapokra épül pl. a Matica Srpska állományvédelmi mikrofilmezési programja. Központi könyvtári szolgáltatások Központi feladatot látnak el a nemzeti könyvtárak a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása és a vele kapcsolatos központi katalógusok építése területén. A könyvtárközi kölcsönzés több síkon történik. Elénk kapcsolat van az egyes köztársaságokban a nemzeti és saját területük tudományos könyvtárai között, nagy forgalmat bonyolítanak le egymással a köztársaságok vezető könyvtárai, és végül jelentős a rajtuk keresztül menő külföldi kölcsönzési tevékenység is. E területen teljes értékű országos centralizációval nem találkozunk, mert bár Belgrádban országos központi katalógus is egyesíti a jugoszláviai könytárakban meglevő külföldi könyvek és folyóiratok címeit, de e központi katalógus mellett könyvtárközi kölcsönzési részleg nem működik. A központi katalógusok szervezése ugyanazt a kettősséget tükrözi, amely a nemzeti bibliográfiák rendszerében is mutatkozik. A háború után Jugoszláviában három országos központi katalógus felállításával kísérleteztek. A könyvtárak 4 cédulát küldtek be minden műről a belgrádi Bibliográfiai Intézetnek. Ezek közül egyet-egyet a horvát és a szlovén nemzeti könyvtárak kaptak meg, és segítségükkel felépítették a belgrádi központi katalógus mását. Ez a megoldás azonban túl drágának bizonyult, ezért más szervezeti kereteket alakítottak ki. Ennek megfelelően a könyvtárak újabban két jelen102