AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

Nemzeti bibliográfiák A jugoszláv kiadványok bibliográfiai feltárásának megoldása hűen tükrözi az egységes és összetartó, de ugyanakkor önálló köztársaságokból álló ország szerkezeti és kormányzási elveit. A nemzeti bibliográfiák ugyanis két szinten jelennek meg, egyrészt országos alapon összefogva, másrészt köztársaságonként lebontva. Az előbbi alatt azt a bibliográfiát kell értenünk, amely a belgrádi Bibliográfiai Intézet kiadásában a teljes jugoszláv irodalmat tartalmazza, az utóbbiak alatt pedig azokat a könyvészeti kiadványokat, amelyek a köztársasági nemzeti könyvtárak gondozásában egyenként a saját területükön megjelent dokumentumokat regisztrálják. Az elmondottakból kitűnik, hogy Jugoszláviában kettős, egymással párhuzamos nemzeti bibliográfiai tevékenység folyik, hiszen az összefoglaló központi kiadvány tartalmazza mindazt, amit a köztársaságonkénti részbibliográfiák közölnek. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért van szükség e dupla munkát és kiadást jelentő rendszer fenntartására. Erre a két típus funkciójának, célkitűzésének elemzése ad választ. A jugoszláv központi nemzeti bibliográfia kis időközönként (két héttől negyedévig) kiadott füzetei, ha némi lemaradással is, de alapjában mégis a kiadványok megjelenését követve közlik a címanyagot. Ez a kiadvány tehát elsősorban praktikus és informatív jellegű. Ezzel szemben a köztársasági kiadványok, amelyek nagyobb időszakot — általában egy évet — ölelnek fel, a nemzet kulturális életének összefoglaló dokumentálása szempontjából nagy jelentőségűek. A jugoszláv nemzeti bibliográfiát nem valamelyik központi könyvtár, hanem a már említett belgrádi Bibliográfiai Intézet adja ki. A kép teljessége kedvéért mégis ismertetni kell röviden kiadványait; ezek összefoglaló címe: Bibliografija Jugoslavije. Első sorozat (Knjige, brosure i muzikalie), amely a könyvek címeit tartalmazza, kb. 8000 művet foglal évente magában, és ezeket kéthetente megjelenő füzetekben szakrendben közli. Az egyes évfolyamokat betűrendes mutató egészíti ki. A folyóiratok bibliográfiája (Bibliografija Jugoslovenske Periodike) negyedévenként kiadott füzeteiben teszi közzé a kurrens jugoszláv periodikumok adatait. A cikk-bibliográfia (Clanci i prilozi u casopisama novinama i zbirnim delima), amely kb. 2000 folyóirat, illetve hírlap feldolgozása alapján készül, maga is három sorozatra oszlik: az irodalmi, a társadalomtudományi, végül az egyéb anyagot összefoglaló részre. E kéthavonta közrebocsátott füzetek, amelyek együttesen 3—5000 címet tartalmaznak, szakrendben közlik az anyagot. A sorozatot évi betűrendes mutató egészíti ki. A köztársasági bibliográfiák a vonatkozó terület nemzeti könyvtáraiban készülnek. Összeállításukat minden érdekelt intézmény természetesen főfeladatai közé sorolja. Nem cél itt most a megjelent kiadványokat kivétel nélkül felsorolni, csak példaképpen óhajtunk két igen jelentős vállalkozást: a szlovén és a horvát nemzeti bibliográfiát bemutatni. A ljubljanai kiadvány 1945 óta dolgozza fel a hazai kiadványokat és évi összesítésben rendszerezi anyagát. (1964-ben az 1961-es év címeinek szerkesztése folyik.) A kötetek a köztársaság területén megjelent folyóiratok és könyvek címeit külön-külön betűrendben közlik, a folyóiratcikkeket pedig decimális szakrendben. 100