AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

Eltérést mutatnak a nemzeti könyvtárak betűrendes katalógusai a beosztási rend tekintetében is. Amíg a belgrádi és ljubljanai a mechanikus elvre épül fel, addig Zágrábban (és ennek nyomán Horvátország minden tudományos könyvtárában) a substantívum régens a beosztás alapját képező rendszó. A könyvtárakban használatos szakrendszerek és a szakozás nyomán létrejött katalógusok szintén változatos képet mutatnak. Ennek magyarázata az, hogy a jugoszláv könyvtárosok egy jelentős része — elsősorban a horvátországiak — a decimális rendszerrel szemben elutasító álláspontot foglal el, sőt azt hangsúlyozza, hogy ez a szakbeosztás teljesen alkalmatlan tudományos könyvtárak anyagának szakszerinti feltárására. A másik csoport viszont elismeri a decimális szakbeosztás gyakorlati előnyeit és meg is valósítja a maga területén. Ezen elvi ellentét alapján áll elő az a helyzet, hogy decimális rendszerű szakkatalógust találunk a Matica Srpska Könyvtárában, valamint a szlovén nemzeti könyvtárban (Ljubljanában emellett tárgyszókatalógus is épül), viszont más rendszerű szakkatalógust a szerb és a horvát központi könyvtárban. Ez utóbbiak mindenütt sajátosan alakultak ki. A horvát nemzeti könyvtár tárgyszó-szakrendszere pl. 500 főcsoportot tartalmaz, amelyek az anyag természetének megfelelően alcsoportokra oszlanak. Ezt a szisztémát a könyvtár vezetői nem tartják megfelelőnek, ezért tárgyszó-katalógus felállítására gondolnak. A decimális szakozás bevezetésének lehetőségével egyáltalán nem foglalkoznak. Olvasószolgálat A tárgyalt könyvtárak olvasószolgálati munkáját az határozza meg, hogy nemcsak nemzeti, hanem egyetemi igényeket is ki kell elégíteniük. E két szempont bizonyos fokig ellentétesen érvényesül, különösen a hazai anyag tekintetében, ahol a nagyarányú (hallgatói) igényekkel szemben az állomány megóvásának kérdése is felmerül. A háború utáni anyag olvastatasa az archivális példányok biztosítása mellett nem jelent problémát, sokkal nehezebb a helyzet a régebbi, egy példányban meglevő hazai művek tekintetében. Itt teljes mértékben az állományvédelem szempontjai érvényesülnek; pl. a Matica Srpska Könyvtárában, az értékes szerb hírlapokat kizárólag mikrofilmen kapja meg az olvasó. Zágrábban az 1945 előtti könyveket, valamint a horvát hírlapokat és folyóiratokat csak helyben lehet használni. A nemzeti könyvtárak általában hangsúlyozzák az intézmény tudományos, jellegét; ennek figyelemre méltó és helyes következménye az, hogy a csupán érdeklődő és szórakozási szándékból olvasókat nem engedik be olvasótermeikbe, hanem csak a felsőbb tanulmányokat folytatókat, illetve a tudományos kutatókat. A közönségszolgálat mindenütt nagyarányú, az olvasói helyek száma 100 és 300 között mozog. Az olvasótermek megoszlása eltérő képet mutat, de a nagy terem mellett mindig találunk külön helyiséget a folyóirat-használat számáraEmellett gyakoriak a tanárok, kutatók számára fenntartott többszemélyes különszobák. Az olvasószolgálat keretébe tartozó felvilágosítómunka a nálunk is megszokott módon folyik. 7* 99