AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

kor az összes nyilvános olvasói helyiségekben adást lehet közvetíteni. Biztosítani kell azonban azt is, hogy egy-egy olvasói vagy adminisztrációs hely számára közléseket külön is lehessen adni. Ez az adó egyébként a VIII. szint helyiségeiben elhelyezett hangszórókba is bekapcsolható lesz. Az Oroszlán-kapu feletti kiselőadóteremben, továbbá a VIII. szinten lévő nagy előadóteremben biztosítja a tervezés a korszerű, beépített antennával a televíziós vételt. Rádióvételt helyet biztosít a tervezés antenna csatlakozással a főigazgató irodája melletti tanácsterembe, a kis és nagy előadóterembe és a zeneterembe. Antenna nélküli vételt biztosít a dohányzóban, a Csikós-udvari kapus fülkében,, a sokszorosító műhelyben, a könyvkötészetben, valamint a fotólaboratóriumban. A látogatók (idegenforgalom) többnyelvű tájékoztatására a kiállítási helyiségekben (pl. a VI. épületszint keleti és nyugati rizalitjában) beépített magnetofonkészülékek, illetve hangszórók fognak majd működni. A villamos berendezéseknek ez a rendkívüli vázlatos és rövid leírása csupán tájékoztató jellegű. Rá kell mutatnunk még arra, hogy az épület II. szintjén helyezik el a könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum (,,E"-épület) villamosenergia-ellátását biztosító transzformátor állomásokat, a szükség áramfejlesztő telepet és a központi akkumulátor telepet. A III. szinten kap helyet a könyvtár telefonközpontja. Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a megvilágítandó helyiségek alapterülete kereken 35 000 m

2 lesz. Az épület villamosenergia ellátását Budapest Főváros Elektromos Művei biztosítják 10 kV feszültségű, létesítendő földkábel hálózatról. (Szekunder feszültség 3x380/220 V 50 periódusú földelt nullvezetékes rendszerben.) Az épület villamosenergia igénye a következő: világítás 1000 kW erőátvitel 450 kW thermikus berendezés . 100 kW egyéb 50 kW 2. Fűtési berendezések A Nemzeti Könyvtár hőszükségletének fedezésére éppen úgy, mint a Budavári Palota többi épületének hőenergiáellátására egy közös olajtüzelésű kazántelep létesítése volt eredetileg tervbe véve a krisztinavárosi épület I. illetve II. szintjén (nyugati oldal alsó és felső pincéje). A tervezési program és műszaki tervezési feladat tárgyalása során előtérbe került az az elgondolás, hogy a Palota hőenergia-ellátását távvezeték útján kell biztosítani a kelenföldi, vagy esetleg egy más hőerőműről. Az ÉM. KÖZTI Vállalat Műszaki Tanácsa állást foglalt a távfűtés mellett.

57 Az Építésügyi Minisztérium által létrehozott Konzultatív Várbizottság magáévá tette ezt az állásfoglalást és az Építésügyi Minisztériumnak elfogadásra javasolta. 58

) Ami az „F"-épületen belül a fűtés gyakorlati megvalósítását illeti, a Tervfeladat rámutat arra 59

), hogy a fűtendő helyiségek általában hivatali-irodai jellegűek. Ezek részére leghelyesebb a szivattyús melegvízfűtés alkalmazása a közismert konvektor rendszerű hőleadókkal. A reprezentációs jellegű helyiségek és 78