AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában
termek részére sugárzófűtést létesít a tervezés éspedig túlnyomórészt könnyű, kistehetetlenségű, a nyers mennyezet-szerkezetre alulról felerősíthető és annak építészeti megjelenéséhez hozzáilleszthető hősugárzópanelekkel. Csupán az V. szinten, levő előcsarnok és kapcsolt részei, továbbá a VI. szinten lévő kiállítási tér részére vették tervbe a fűtéstechnikusok a padlófűtés alkalmazását is, mert ezek kőburkolatot fognak kapni. A VII. szinten lévő nagy olvasói tér és a katalógus-terem a megfelelő melegelosztás érdekében mind helyi (az ablakok elé helyezett) hőleadókkal, mind pedig sugárzó fűtőmennyezettel is el lesz látva és ezenkívül az északi és déli üvegtetős olvasói tér kettős üvegmennyezetének lehűlését az üvegfelületek között elhelyezett gőzüzemű fűtőcsövekkel is ellensúlyozza a tervezés. Az érvényben lévő műszaki előírásoknak megfelelően és a könyvtár programki vánalmai alapján a fütendő helyiségek hőmérséklete a tervfeladatban az alábbiak szerint szerepel: belépők, szélfogók 12 C° lépcsőházak, előcsarnokok, folyosók, WC-k, raktárak, dohányzók 16 C° ruhatárak, tanácstermek, előadótermek, laboratóriumok 18 C° irodák, olvasótermek, klubszobák 20 C° műhelyek 16—20 C° A fűtendő tér összesen 126,220 m 2 . A teljes hőszükséglet (klima, szellőztető és légtechnikai berendezések hőszükségletét is beleszámítva) 3 054 000 kcal/ó, az. egyidőben jelentkező átlag hőszükséglet pedig 1500 000 kcal/ó. Az olvasótermek, reprezentatív termek és hivatali helyiségek stb. belső hőmérsékletének állandó értéken tartásáról messzemenően gondoskodás történik korszerű, önműködő vezérlésű szabályozó készülékek alkalmazásával, amelyek a fűtött helyiségekben elhelyezendő érzékelők behatására a hőhordó közeg áramlását befolyásolják egy-egy hőleadó csoport alapvezetékében. 3. Légtechnikai berendezések A könyvtár új épületében lényegében kétféle légtechnikai beavatkozásra lesz szükség, éspedig klimatizálásra és mesterséges szellőztetésre.. A természetes szellőztetés (a helyiségek friss és kellő tisztaságú levegővel történő ellátása) az építészeti és helyi adottságok révén jól oldható meg a felül befelé buktatható ablakszárnyakkal és szabályozó-, illetve ellenőrző szerkezetekkel ellátott kürtők segítségével. Klimatizálást, vagyis megfelelő hőfokú (azaz télen fűtött, nyáron hűtött) ós meghatározott nedvességű tiszta levegőellátást igényelnek elsősorban az állománytároló helyiségek. A Nemzeti Könyvtár állományának konzerválását évszázadokra kell biztosítani a korszerű könyvhigiéniai követelmények szigorú betartásával. A Budavári Palota krisztinavárosi épületében elhelyezett raktár-tornyok s az alattuk húzódó összekötő emeletsor „vakraktárai" azonos hőmérséklet és relatív nedvességtartás biztosítása érdekében klímaberendezést kapnak. Biztosít a tervezés olyan korszerű egyedi klímaszekrény berendezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a raktárakban a 16 C° hőmérsékletet s a kb 50%-os relatív nedvességet tartani lehessen. 79