AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

jelleggel berendezett reprezentatív helyiség: a Zeneterem és az Emlékkönyvtárak terme. Ezekben a termekben lehet — szűkebb keretek között — megvalósítani a Programtervezetnek a muzeális különgyűjtemények reprezentatív teremsorának kialakítására és berendezésére vonatkozó elgondolásait. Kiállítási célokra kell kialakítani, a már említett helyiségeken felül, ezen a szinten a központi nagy lépcsőházat körülvevő díszes térséget is, amely kiválóan alkalmas a Programtervezet által kívánt állandó kiállítások, a magyar írás és könyvtörténeti, esetleg könyvtártörténeti, továbbá a magyar irodalomtörténeti állandó kiállítás létesítésére. A VI. épületszintnek ez az előbbiekben vázolt központi elhelyezésű díszes helyiségcsoportja lesz tehát az a térség, amelyben a Nemzeti Könyvtár ritkabecsű értékeinek megfelelő környezetben való bemutatásával, kiállítások rendezésével, saját múltjának, a magyar könyv és a magyar irodalom történetének szemléltetésével teljesítené a beáramló látógatótömegek előtt társadalomnevelő feladatait. A könyvtár nyilvánosszolgálati funkciójának ezt a részét el kell határolni az olvasószolgálattól, mert nem engedhető meg, hogy a könyvtárat, mint látványosságot felkereső látogatók — s a Várban igen nagy idegenforgalomra is számítani kell — megzavarják az olvasótermekben folyó munkát. E követelménynek teljes mértékben eleget tesz ezeknek a nyilvánosszolgálati helyiségeknek a tervezett elhelyezése. Az olvasótermek ezen a szinten is elkülönülnek a muzeális bemutató jellegű reprezentatív helyiségektől, a következő VII. szint pedig már tisztán olvasószolgálati célokat szolgál. A VIII. szinten, amely a nyilvánosszolgálat pihenőszintje (könyv- és hírlap-klub, társalgó, dohányzó, büfé) s egyben egy nagy előadóterem elhelyezésére is lehetőséget nyújt, már fellazul a különböző jellegű nyilvánosszolgálati funkcióknak ez az elkülönülése. Az ehhez a szinthez kapcsolódó tetőtérben nyílt lehetőség 24 (szükség esetén 48) kutatófülke elhelyezésére. Visszatérve most a VI. szint helyiségeinek elrendezésére, a már említett reprezentatív, muzeális jellegű és kiállítási helyiségeken felül, ezen a szinten a Nemzeti Könyvtár különgyűjteményei kapnak elhelyezést, a Hírlaptár és a Kisnyomtatványtár kivételével: ez utóbbiak elhelyezéséről már szó volt a IV. és az V. szint beosztásának tárgyalásánál. A VI. szinten elhelyezett különgyűjtemények helyiségeinek elrendezése az egész épület funkcionális tagolódását követi. A központi nyilvánosszolgálati térséghez csatlakoznak az olvasótermek s nagyjából az északi és déli traktust foglalják el a feldolgozó helyiségek. Ezt a funkcionális beosztást követve az épület déli oldalán kap helyet a Kézirattár és a Pvégi és Ritka Nyomtatványok Tára, az északi oldalon pedig a Színháztörténeti Tár, a Zeneműtár és a Térképtár. A különgyűjtemények terében tehát egymás mellett, egymáshoz csatlakozóan vannak elhelyezve az egyes gyűjtemények nyilvánosszolgálati és feldolgozó helyiségei, amint ezt a Programtervezet is kívánta, s a csatlakozó raktári szinteken lehet majd ezeknek a különgyűjteményeknek a raktárait is elhelyezni. Ennek a szintnek a déli szolgálati traktusában lesznek a Raktári Osztály adminisztrációs helyiségei, a raktári személyzet pihenő helyiségeivel. Az épület VII. és VIII. szintje teljes egészében nyilvánosszolgálati terület. Erről már szóltunk a funkcionális egységek elrendezésének tárgyalása során. Említettük akkor azt is, hogy a VII. szintre tervezett nagy olvasói teret a legnagyobb mértékben flexibilisen kell és lehet kialakítani. A flexibilitásnak ez az igénye a szolgálati helyiségek vonatkozásában is nagymértékben kielégíthető. A szolgálati helyiségek elhelyezésének az egész épületben érvényesülő egységes 5* 67