AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

rendje, mely szerint ezek a helyiségek egymással horizontálisan és vertikálisan kapcsolódó épületrészeket foglalnak el, már magábanvéve is biztosítja a funkcionális egységeken belül az átalakíthatóságot anélkül, hogy az ilyen átalakítás valamelyik másik funkcióra illetve más funkcionális egységre zavarólag hatna. Ez a belső flexibilitás még növelhető azáltal, hogy a szolgálati-feldolgozó helyiségeket lehetőleg bürószerűen, kevés válaszfallal képezi ki a tervezés, s csak ott létesít kisebb szolgálati helyiségeket, ahol azt a munka természete valóban megkívánja. 4. A helyiségek belső kiképzése. Berendezés, felszerelés. (Irányelvek). A helyiségek belső kiképzésének általános követelményeit a funkcionális szempontok és a korszerű könyvtári igények határozzák meg. A nyilvános szolgálati helyiségeknél is elsősorban a célszerűségi, funkcionális szempontokra kell figyelemmel lenni, emellett azonban — különösen az Oroszlán-udvari bejáratnak és előcsarnoknak, továbbá a központi barokk díszlépcsőnek, a VI. épületszint központi kiállítási csarnokának s az itt elhelyezendő reprezentatív és kiállítási helyiségeknek a kiképzésénél -— különleges esztétikai, művészeti szempontoknak is érvényesülniük kell. Különösen a nyilvános szolgálati helyiségek megtervezésénél nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a Budavári Palota, a helyreállítási munkálatok befejezése után külső megjelenési formájában is Budapest egyik legszebb épülete s éppen a Nemzeti Könyvtárnak, a Nemzeti Galériának és egyéb kulturális intézményeinknek ottani elhelyezése folytán idegenforgalmi látványosság is lesz. Tudatában vannak azonban a tervezők annak, hogy az épület helyiségeinek reprezentatív jelleggel történő kiképzése semmiképpen sem történhetik a sajátlagos könyvtári funkció rovására. A reprezentációs és funkcionális szempontokat egészséges összhangban kell tartani úgy, hogy a két szempont összeütközése esetén a forma alkalmazkodjék a funkcióhoz. A funkcionális követelmények hiánytalan kielégítése elsőrendűen fontos az olvasótermek kialakításánál és belső kiképzésénél. Ezt a célt szolgálja az olvasószolgálati helyiségeknek a könyvtár egyéb nyilvánosszolgálati funkcióitól (kiállítási, muzeális térségek) való elhatárolása. Az olvasószolgálati helyiségek belső kiképzésénél nagy jelentősége van a padló és falburkolat anyagának is. Feltétlenül szükséges az olvasótermek padlózatának olyan anyaggal való borítása, melynek hangelnyelő tulajdonsága van s emellett nem csúszik. Ez alapvető követelmény minden olvasószolgálati helyiség megépítésénél, mert enélkül azokban zavartalan munkát folytatni nem lehet s az olvasókat nemcsak a külső, hanem a belső zajoktól is meg kell kímélni. Ugyanezen okból szükséges az oldalfalakat, sőt a mennyezetet is hangtompító borítással ellátni. A hangtompító burkolatok alkalmazásának különös jelentősége van azért is, mert ezekben az olvasótermekben igen nagy mennyiségű könyvanyagot szabadhasználatú polcokon fog a könyvtár elhelyezni, s ennek a szabadpolcos könyvanyagnak a használata az olvasók gyakori mozgásával jár. Biztosítani kell az olvasótermekben az ajtók zaj nélküli csukódását is. Az olvasótermeket olyan ablakokkal kell felszerelni, amelyek a termek üzemben léte alatt, az alsó ablaktáblák kitárása nélkül, szabályozható természetes szellőzést tesznek lehetővé. A közvetlen napfény beáramlásának megakadályozásáról megfelelő védőberendezések, redőnyök alkalmazásával kell gondoskodni. Ilyen védőberendezések felszerelése nemcsak az olvasótermekben (tetővilágítás!), 68