AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

az Országos Széchényi Könyvtár és a Középülettervező Vállalat képviselői is. A tárgyalások és megbeszélések alapján a műszaki tervezés az új feljárat helyét — a Tervfeladatban vázolt megoldástól eltérően — az épület észak-nyugati sarokrészében jelölte meg. Ezen a helyen, az északi szárny V. szintje külső helyiségsorának hozzákapcsolásával, kijárattal az Oroszlán-kapu felé, megfelelő előterek képzésével, 3 db 10 személyes gyorslift beépítésével a feljárat műszakilag megvalósítható. A könyvtár területi igényei az új félj árat létesítése következtében előálló területveszteség mellett (elvész a liftaknák helye és az V. szint északi frontja) kielégíthetők a rendelkezésre álló helyiségek megfelelő átcsoportosításával. A könyvtár ezt a megoldást az alábbi feltételekkel vette tudomásul: a) teliintettel arra, hogy a krisztinavárosi épület nemzeti könyvtár céljaira történő elfogadásának alapfeltétele volt a nyugati alsó bejárat biztosítása, mert enélkül a könyvtár gyors megközelítése és korszerű üzemeltetése nem biztosítható, ezt a fel járatot gépi berendezéseivel együtt a könyvtár dolgozói és látogatói ingyenesen és szabadon használhatják; b) a feljárat meghatározott pontjain biztonságosan elzárható bejáratokat kell létesíteni a könyvtárba; c) mivel ez a feljárat a korábban tervezettől eltérően nem az épület funkcionális középpontjába — az Oroszlán-udvari előcsarnokba — hanem az Oroszlán-kapuhoz vezet, a könyvtár tudomásul veszi, hogy a fel járatot a Palotában elhelyezett egyéb intézmények dolgozói és látogatói is használni fogják, ezért a feljáratot biztonsági okokból a könyvtár egyéb helyiségeitől elkülönített forgalmi területté kell kialakítani.

52 A ruhatár és a beiratkozás az új elgondolás szerint is az Oroszlán-udvari nagy előcsarnokban marad, ahol az olvasók átmennek majd az olvasóforgalmi ellenőrzésen. Az új megoldás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a könyvtárnak csak egy olvasóforgalmi bejárata lesz; az Oroszlán-udvarról nyíló, jelenleg is meglevő főbejárat. A Palota térről induló, három egységből álló gyorsliftrendszer s annak az V. szinten levő érkezési pontjától az Oroszlán-kapuig kiépítendő folyosó a megfelelő előterekkel közterület lesz, amit nemcsak az olvasók és könyvtári dolgozók, hanem a Palotában levő többi intézmény dolgozói és látogatói is használni fognak. Az olvasók ezen a közterületen át az Oroszlán-kapuhoz jutnak, s onnan •az egyetlen főbejáraton át mehetnek be a könyvtárba. A Tervfeladat jóváhagyása után tehát a Tervfeladatban kidolgozott javaslattól eltérően a most leírt módon oldódott meg a Nemzeti Könyvtár Palota tér felőli megközelítésének kérdése. A könyvtár posta- és teherforgalmának lebonyolítására az épület III. szintjének északi oldalán, a Csikós-udvarról nyíló bejárat és részben ugyanennek a szintnek a déli részén az Oroszlán-udvari angol akna felől nyíló bejárat szolgál. c) Raktár ah A végleges program elkészítésekor a tervezés első feladata az volt, hogy kijelölje az egyes funkcionális helyiségcsoportok, a nagy funkcionális egységek helyét az épületben olymódon, hogy ezeknek a funkcionális egységeknek az elhelyezése, egymással való kapcsolata a lehető legjobban biztosítsa a különböző funkciók elvégzését. El kellett tehát dönteni, hogy az épület melyik részében legyenek a könyvraktárak, a nyilvános szolgálat helyiségei és a szolgálati-feldolgozóhelyiségek, továbbá az üzemek és műhelyek, a mozgalmi és társadalmi, jóléti, valamint egyéb helyiségek. 59