AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

Ebben a vonatkozásban a kiinduló pontot a könyvraktárak (az egységes nagy raktári tömb) elhelyezésének az adott épületben megvalósítható egyetlen lehetősége jelentette. A könyvraktáraknak jól megközelíthetőeknek kell lenniök mind a feldolgozó, mind pedig az olvasó helyiségek felől. Ez a követelmény a könyvraktárak centrális elhelyezését teszi szükségessé. Az az elgondolás, amely szerint a központi reprezentatív lépcsőház megszüntetésével egyetlen központi raktári tömbbé lett volna alakítható a belső udvarok tere és a közéjük eső lépcsőházi épületrész (Programtervezet 24. 1.) építészeti okokból nem volt megvalósítható. Maradt tehát a Programtervezet által javasolt másik megoldási lehetőség: az épület két belső udvarának a II. épületszint (felső pince) padlózatáig lemélyített terében (az udvar további mélyítésére műszaki okoknál fogva nincs lehetőség), továbbá ezt a két térséget a központi nagy előcsarnok alatt a II. és III. épületszinten egymással horizontálisan összekapcsoló térben kell kiépíteni az egységes nagy könyvraktári tömböt. Ehhez a központi raktári tömbhöz csatlakoznak a III. és IV. épületszinten az épületnek az angoludvarra néző keleti traktusában emeletenként 2—2, összesen tehát 4 raktári szinten kiépülő keleti, és az épület nyugati oldalán az I. és II. épületszinten — az eredetileg odatervezett központi kazánház és biztosító tér helyén — létesítendő ugyancsak 4 szintes nyugati raktárak. A legutóbb említett nyugati raktárak kialakításának lehetősége a tervezési feladat kormányhatósági jóváhagyása során merült fel. A jóváhagyással kapcsolatosan ugyanis — mint arra már utaltunk — olyan döntés történt, hogy a Budavári palota-komplexum fűtését a budapesti déli és északi hőerőmű távfűtési rendszerébe való bekapcsolás útján kell megoldani. Az épület nyugati oldalára tervezett központi kazántelep helye ennél fogva a Nemzeti Könyvtár számára felhasználhatóvá válik. További raktározási lehetőségetjelent az épület tűzbiztosan kiképzett tetőterében—részben az olvasótermek felett — kiépítendő tetőtérraktár, továbbá a VI. (különgyűjteményi) épületszint folyosóin és galériáin kialakítandó kisebb raktárak. A belső udvarok teréhez az északi és a déli oldalon csatlakozó folyosók helyén lehet elhelyezni mindkét épületszárnyban a szolgálati lépcsőt, a kétfelé — egyik ajtajával a raktár, másik ajtajával a szolgálati traktus felé — nyíló nagy személyszállító-teherliftet, valamint a raktári belső, biztonsági célokat is szolgáló lépcsőt. A könyvraktáraknak ez az elhelyezési terve elvben tehát azonos a Programtervezetben vázolt elhelyezési tervvel. Lényeges eltérést jelent azonban a korábbi tervtől az, hogy a belső udvarok tere nem épül ki az épület teljes magasságában könyvraktárrá, hanem csak a VII. szint padlózatáig, és a VII. szinten már ezt a területet is olvasószolgálati helyiségek céljára használja fel a tervezés. Ez a megoldás, aminek lehetőségére egyébként a központi lépcsőházi tér raktári célra történő átalakításával kapcsolatban a Programtervezet is utalt, a teljes raktártorony kiépítése esetén rendelkezésre álló raktári területtel szemben 4 raktári színt, összesen tehát kb. 2G00 m

2 raktári terület elvesztését jelenti. Ezt a veszteséget azonban kiegyenlíti az a raktárterület, amit a központi kazánháznak az épület nyugati részéből való kitelepítése következtében nyerünk. Ezzel az úgynevezett nyugati raktárral együtt az épületben kialakítandó raktárak összes alapterülete mintegy 15 000 m

2 lesz; a raktárhelyiségek belső magassága, kb. 210 cm. Ezekben a raktárakban több mint 100 km hosszúságú raktári polcberendezést lehet elhelyezni, ami a Nemzeti Könyvtár állományi anyagának tá 60