AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

A kollégium által elfogadott építési programot 1961. június 9-én megtárgyalta az Országos Könyvtárügyi Tanács Elnökségének, Könyvtárépítési és Berendezési Szakbizottságának és a Nemzeti Könyvtár új elhelyezésével kapcsolatban létesített Tanácsadó Testületnek együttes ülése is.

32 Az új épülettel kapcsolatos munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdéseket a könyvtár vezetői kollégiuma által elfogadott építési program, illetve vázlatterv alapján a SZOT és a Közalkalmazottak Szakszervezete megbízottjaival tárgyalta meg a tervezés, ugyancsak 1961. júniusában.

33 Az építési program rövidített szövegét terjesztette fel az Országos Széchényi Könyvtár főfelügyeleti hatóságához a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztályához.

34 Ennek az építési programnak, illetve az annak alapjául szolgáló korábbi tervdokumentumoknak alapján készült el ezután a KÖZTI III. sz. Irodája, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtárépítési Munkacsoportja közös munkájának eredményeként, a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Osztályának közreműködésével a Nemzeti Könyvtár részletes tervezési programja és műszaki tervezési feladata — a Tervfeladat — 1961. augusztus 31-én.

35 Ezt a Tervfeladatot az Építésügyi Minisztérium mellett működő Konzultatív Várbizottság javaslata alapján az Építésügyi Minisztérium 1962. február 15-én jóváhagyta.

36 A jóváhagyó hatóság a Tervfeladatban foglaltakkal szemben mindössze három változtatást kívánt. Ezek: a) a krisztinavárosi épületbe tervezett központi kazánház helyett az egész épületkomplexum bekapcsolása a távfűtési rendszerbe, b) a könyvtár alsó megközelítésének új kidolgozása és c) az épület tetősíkjai átépítési tervének kisebb módosítása. Most ezeknek a változtatásoknak a figyelembe vételével fogjuk ismertetni a Nemzeti Könyvtár új épületének Tervfeladatát, az egyes részek kialakításának logikai rendjében. (A központi kazánház helyének felhasználására, valamint a könyvtár alsó megközelítésének kérdésére e tanulmány során még külön is kitérünk). A tervezést — mint arra már utaltunk — alapvetően meghatározta és bizonyos tekintetben korlátozta is az a tény, hogy nem új épület építéséről van szó, hanem egy meglevő, műemlék jellegű és külsejében, valamint lényeges alaprajzi szerkezetében meg nem változtatható, eredetileg reprezentatív célokra épült palotát kell nemzeti könyvtár céljára átalakítani. Építészek és könyvtárosok kezdettől fogva tisztában voltak azzal az elvben és gyakorlatban bevált alapigazsággal, hogy egy új, célszerűen, a könyvtári funkciók feltétlen figyelembevételével megtervezett könyvtárépület felépítése lényegesen egyszerűbb feladat, mint egy meglévő, más célú épület könyvtári célokra történő átépítése. Az átépítések, hozzáépítések igen sok esetben végül is szükségmegoldások. Idegen funkciók kielégítésére létesített épület átalakításakönyvtári funkciók céljaira nem mindig lehetséges és kompromisszumokkal jár. A kijelölt épület elfogadásának vagy visszautasításának megvizsgálásakor általában jól meg kell gondolni, milyen kompromisszumokkal jár majd az átépítés. Fontos kérdésekben kompromisszumot kötni sohasem szabad! A Budavári Palota krisztinavárosi épületének nemzeti könyvtár céljára való átépítésével kapcsolatosan is számos problémát kellett már előzetesen tisztázni. Ilyen volt mindenekelőtt az épület alsó megközelítésének, a Palota téri bejárat létesítésének kérdése. Ennek biztosítása nélkül a könyvtár nem vállalhatta volna a Várbeli elhelyezést. Komoly gondot okozott az is, hogy az épület ún. hasznos tere — minthogy alapterületének túlnyomó részét a széles folyosók, a hatalmas 53