AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

zett felmérések azt bizonyítják, hogy Nemzeti Könyvtárunk sajátos körülményei folytán (kötelespéldányos könyvtár) a raktári terület 1 m

2-ére nem 200—250 kötet elhelyezésével lehet számolni, mint ezt még a Programtervezet tette — elsősorban a külföldi szakirodalom alapján — hanem 1 raktári m

2-en a hagyományos vasállványokon is átlagosan 400 (polcfolyóméterenként 57) kötet helyezhető el, s tömör raktári berendezés alkalmazása esetén ez a szám m

2-enként 500—600-ra emelkedik. A Programtervezetben megjelölt raktári helyszükséglet tehát ennek megfelelő arányban csökken. Nyilvánvaló persze, hogy az időközben elvégzett felmérések eredményei alapján az egyes szervezeti egységeknek a programtervezetben megjelölt raktárigényét, a ténylegesen kiépíthető raktárterület méreteinek figyelembevételével újból át kellett vizsgálni, hogy ennek alapján a rendelkezésre álló raktárterület beosztása és berendezése megtervezhető legyen. Ezt a feladatot a Könyvtárépítési Munkacsoport az érdekelt szervezeti egységek közreműködésével nagyrészt már el is végezte és annak eredményéről, továbbá a Nemzeti Könyvtár egész raktározási problematikájáról s a raktározási kérdéseknek az új épületben tervezett megoldásáról külön tanulmányban kíván beszámolni. IV. A TERVEZÉSI PROGRAM ÉS A MŰSZAKI TERVEZÉSI FELADAT KIDOLGOZÁSA A) AZ ELHELYEZÉS TERVEZÉSE 1. Az elhelyezési terv kidolgozásának módszere, időrendje és elvi alapjai Az elhelyezési terv kidolgozása során a tervezés azt a munkamódszert követte, hogy elsősorban a funkcionális egységek (raktárak, olvasószolgálati helyiségek, feldolgozó helyiségek, üzemek, műhelyek stb.) elhelyezésének rendjét dolgozta ki, annak szem előtt tartásával, hogy a könyvtár a reá háruló funkciókat a legteljesebb mértékben és a legmegfelelőbb módon tudja majd elvégezni. Ezt a funkcionális elhelyezési tervet kellett azután összhangba hozni a könyvtár szervezeti felépítésével és mindkét szemponton belül biztosítani az egyes munkamenetek végzésének különleges szempontjait. Havassy Pál felelős tervező az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetői, osztályvezetői és önálló csoportvezetői előtt 1961. január 18-án ismertette az első tervvázlatot,

29 s ezt a tervezés ugyanazon év tavaszán tartott sorozatos megbeszéléseken részleteiben megtárgyalta a könyvtár egyes szervezeti egységeivel. Ezekről a megbeszélésekről jegyzőkönyvek, feljegyzések készültek, s a megbeszélések menetéről valamint az azokon kialakult véleményekről, állásfoglalásokról a munkacsoport folyamatosan tájékoztatta Sebestyén Géza főigazgató helyettest, akinek irányításával folytatott további tárgyalásokon tisztázta a tervezés a függőben maradt kérdéseket a könyvtár vezetőivel. így alakult ki az egyes helyiségcsoportok, illetve helyiségek elhelyezésének, területének, egymással való kapcsolatának az a részletes tervezete, aminek tervanyagát a Középülettervező Vállalat III. számú Irodája elkészítette,

30 s amit azután mint a Nemzeti Könyvtárnak most már a műszaki szempontok és lehetőségek figyelembevételével kidolgozott építési programját az Országos Széchényi Könyvtár vezetői kollégiuma, dr. Jóború Magda főigazgató elnökletével az 1961. május 17-én tartott ülésén megtárgyalt és kisebb módosításokkal elfogadott.

31 52