AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

temények elhelyezésére szükséges termeket, stb. Mindezt a Bizottság elnöke Eszterházy József 1806.november 14-én a nádor elé terjesztette.

7 Ennek alapján készítette el azután Hild János pesti építész, a későbbi nagynevű építész Hild József atyja a Hatvani — mai Kossuth Lajos — utcában a Ferenc-rendiek temploma mögötti telken felépíteni szándékolt épület tervrajzát, beosztását, úgyhogy a nádor az 1807. évben az egész tervezetet kinyomatta s a nyilvánosság elé terjesztette.

8 A könyvtár ebben az épületben az emeleten kapott volna helyet. Az épület sohasem épült fel. A nádor és a kancellária sok iratot készített az épülettel kapcsolatban, de végül is a tervek 1811-ben lekerültek a napirendről.

9 A könyvtár az egyetemi épületből 1817-ben a mai Múzeum-kert területén lévő Batthyány-féle régi ház „hirtelenében átalakított helyiségeibe"

10 költözött, ahol az igazgató három termet újonnan bebútoroztatott.

11 Innen a könyvtárt az 1838. évi nagy árvíz idején a Ludoviceum épületébe költöztették, ahol a gyűjtemény egy része „rögtönözve s ideiglen. .. fölállíttatott; többi része ládákba zárva veszteglett ott 1847-ki tavaszig,"

12 amikor mostani helyére, a Pollack Mihály által tervezett s időközben elkészült épületbe, a „Nemzeti Múzeum" épületébe költözött. Ebben az épületben, illetve ennek az épületnek egy részében — az épület nagyobb részét a Történeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum helyiségei foglalják el — s az utóbbi években rendelkezésére bocsátott két kisebb pótépületben (a volt Pestetich-palota: Pollack Mihály tér 10. és a Múzeum utca 3. sz. épület) működik jelenleg a Nemzeti Könyvtár. Az egyre gyarapodó könyvtár helyhiánya már a múlt század utolsó évtizedeiben nyomasztó volt,

13 1945 után pedig egészen katasztrofálissá vált. A könyvtár állománya hatalmas mértékben megnövekedett.

14 A felszabadulást követően megindult kulturális forradalomban a Nemzeti Könyvtárra igen fontos új feladatok hárultak, s a könyvtár szervezetileg is kibővült. A hatalmas állomány elhelyezésére és a megnövekedett feladatok elvégzésére a meglevő helyiségek már mindenképpen alkalmatlanoknak és teljesen elégteleneknek bizonyultak. A Nemzeti Könyvtár megfelelő új elhelyezését tovább nem lehetett halasztani, s az új elhelyezés sürgős megoldásának kérdése napirendre került. Az 1952. évben úgy látszott, hogy lehetőség lesz megfelelő modern épület emelésére — még az első ötéves terv keretében. A hely kijelölése tekintetében a Tabán, majd konkrétabb formában a Közgazdasági Egyetem és a Petőfi-híd közötti pesti Dunapart jött szóba. Amikor ez a megoldás lekerült a napirendről, valamely meglévő épület átalakítására törekedtek. Szó volt a Kilián-laktanyáról, a volt Ludovikáról, a Kaffka Margit Gimnáziumról stb., legkomolyabb formában a volt Tőzsde-palota, majd a pesti Vigadó átépítése került szóba, de egyik elképzelés sem volt megvalósítható.

15 Legutoljára került szóba a volt királyi palota. Az 1958. év végén foglalkozott először a Művelődésügyi Minisztérium a könyvtár elhelyezésével a Budavári Palotában, amikor az a kormányzati álláspont alakult ki, hogy a volt királyi palotát kulturális intézmények számára kell átalakítani. Ez a lehetőség a könyvtárat igen súlyos problémák elé állította: dönteni kellett, hogy a várhegyen emelt épület megközelítés szempontjából alkalmas lesz-e nemzeti könyvtár céljaira, hogy a más célra készült épület megfelelő átalakítása — figyelembe véve az épület műemléki jellegét is — építészetileg megvalósítható-e. Az Országos Széchényi Könyvtár pontosan felmérte helyiség40