AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

szükségletét (funkcionális egységek szerint csoportosítva), s ezt a kimutatást elvi álláspontjának rögzítésével a Művelődésügyi Minisztérium elé terjesztette.

16 Az elvi szempontok közt kifejezésre juttatta, hogy olyan megoldást kell találni, amely a könyvtár jövőjét legalább fél évszázadra biztosítja. Ami közvetlenül a volt királyi palotában való elhelyezést illeti, a könyvtár ekkor —• 1958 november elején — konzultálva az Országos Könyvtárügyi Tanács Könyvtárépítési és Berendezési Szakbizottságával a következő alapkövetelményeket szögezte le: a) A kiszemelt épületrész (krisztinavárosi szárny) könyvtárrá való átalakítása esetén alulról, a Palota-tér felől kell a főforgalmi bejáratot megépíteni. b) Gondoskodni kell a könyvtár archivális és muzeális állományának védelméről, e célra a vár kazamatáiban kell 20—25 000 m

3-t biztosítani. c) Maga a krisztinavárosi épületszárny 50 éves távlatban előreláthatóan nem lesz elegendő, biztosítani kell tehát a közvetlen közelben egy pótépület építésének lehetőségét. A könyvtár a kérdés fontosságára való tekintettel ez ügyben az Országos Könyvtárügyi Tanács Könyvtárépítési és Berendezési Szakbizottságának részletes szakvéleményét is kikérte. Ez a testület 1958 decemberében foglalkozott a Könyvtár várbeli elhelyezésének kérdésével.

17 Ugyancsak az Országos Széchényi Könyvtár felkérésére 1958. decemberében az Országos Műemléki Felügyelőség is foglalkozott a könyvtár várbeli elhelyezésének ügyével és egyes technikai és funkcionális kérdésekben — mint például az épület alsó megközelítésének, valamint a raktárak elhelyezésének kérdésében — már kedvező tájékoztatást adott a könyvtárnak.

18 Ezekután a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztálya és az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöksége, valamint Könyvtárépítési és Berendezési Szakbizottsága az Országos Széchényi Könyvtár vezetőségével a Szakbízottság szakvéleménye alapján 1959 január 4-én együttes ülésen vitatta meg a könyvtárnak a Budavári Palota krisztinavárosi épületében való elhelyezését. Az értekezlet kifejezte azt a véleményét, hogy az épület megfelelő átépítés és berendezés után alkalmassá válhatik a Nemzeti Könyvtár elhelyezésére.

19 Ezt az állásfoglalást követte 1959 nyarán a Kormány Gazdasági Bizottságának elvi döntése, amely már kimondta, hogy a Nemzeti Könyvtár elhelyezését a Budavári Palota krisztinavárosi épületének átalakításával kell megoldani. A Gazdasági Bizottság 1959. december 30-án kelt említett határozata ennek az elvi döntésnek volt végső hivatalos megfogalmazása. A Budavári Palota könyvtár céljára átépítendő épülete az egykori királyi Palotának a Krisztinaváros, illetve a Tabán felé néző nyugati része kb. 110 m hosszú és 45 m széles épület, melynek hatalmas központi előcsarnoka, illetve lépcsőháza ós két nagy belső udvara van. A központi előcsarnokhoz kapcsolódó s a két belső udvart is körülfutó belső folyosókból nyílnak az épület utcai (részben a Várkertre és a belső várudvarra néző) traktusai. Főbejárata a Vár ún. Oroszlán-udvaráról nyílik. A földszinttől, vagyis a mai főbejárat szintjétől felfelé két teljes emelete és egy részben kiépített harmadik emelete, lefelé pedig két alagsora és két pincesora — összesen tehát nyolc szintje — van. A Budavári Palota

20 —- Ybl Miklós és Hauszmann Alajos nagyszerű alkotása — annak a régi palotának a helyén épült fel, melynek első építője IV. Béla volt a tatárjárás utáni időkben; fénykorát Zsigmond és Mátyás király idejében élte, majd a török uralom s a felszabadító ostrom alatt (1686) szinte teljesen 41