AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Zoltán: A hazai szláv nyelvű lexikográfia (1945-től napjainkig)

A hazai szláv nyelvű lexikográfia (1945-TŐL 19 62 MÁJUSÁIG) KOVÁCS ZOLTÁN 1. A cikk első kísérlet a hazai szláv nyelvű lexikográfia eredményeinek a bemutatására és összefoglalására. A nyelvtudománynak, ezen belül a szlavisztikának megvannak az élettel a közvetlen kapcsolatai is. A nyelvtudomány közvetlenül gyakorlati célokra felhasználható eredményeket is ad. Ilyen gyakorlati cél például a különböző jellegű és típusú szótárak készítése, melyek közül különösen a két- és többnyelvű szótárak gyakorlati célja szembetűnő. A szótárkészítéssel kapcsolatban a nyelvtudomány a gyakorlati életbe a lexikográfia útján intézményesen avatkozik be. A hazai szláv vonatkozású szótártudományi irodalom eléggé szegényes. A szláv nyelvű lexikográfia nem kapott helyet Kniezsa István akadémikus „A magyar szlavisztika problémái és feladatai" című előadásában.

1 Baleczky Emil „A magyarországi ruszisztika" című hozzászólásában

2 megfogalmazza az orosz— magyar lexikográfia fő feladatait: minél alaposabban előkészíteni az „Orosz— magyar nagyszótár" második kiadását, megkezdeni az anyaggyűjtést egy „Magyar —orosz frazeológiai szótár" összeállításához, megindítani az anyaggyűjtő munkát egy orosz—magyar filológiai, ill. nyelvészeti szakszótár számára (97. lap). Az „Orosz—magyar nagyszótár" második kiadása azóta napvilágot látott, a „Magyar—orosz frazeológiai szótár" anyaggyűjtése elkezdődött, az orosz— magyar filológiai, ill. nyelvészeti szakszótár munkája megindult, de szükség van új munkatársak bevonására. A hazai szótárkiadáson

3 belül a szláv nyelvű lexikográfia igen szép eredményekkel dicsekedhetik. Számos szláv nyelvű—magyar és magyar—szláv nyelvű kétnyelvű általános és szakszótár jelent meg. Annak ellenére, hogy ezen a téren a hagyományok vajmi csekélyek, és a kritika sem foglalkozott kellőképpen a megjelent szótárakkal. A hazai szláv nyelvű lexikográfiában vezető helyet foglal el az orosz—magyar és magyar—orosz szótárírás és -kiadás. Az orosz—magyar és magyar—orosz lexikográfia történetében az első tudományos értékű szótár Murák Sándor Orosz— magyar szótára volt.

4 A szótár a szerző kiadásában jelent meg. Ezt a szótárt azonban sajnos nem nagyon ismerhették meg, mert kis példányszáma miatt alig jutott el a közönséghez. A Magyar—orosz rész a szerző halála után jelent meg.

6 E két szótárhoz hasoló szótár egészen 1951-ig nálunk nem látott napvilágot. Akisszótárak közül Csopey László szótára

6 említhető meg. E három szótár közül kettő a XIX. század végén, egy pedig a XX. század húszas éveiben jelent meg. Ezeken kívül az 1945 előtti és az 1945—1950 közötti időszakban jelentek meg ugyan szótárak, de ezek a mai értelemben vett modern lexikográfiái követel24» 371