AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

lépett. Már 1937-ben újból foglalkoznak a hatóságok az előzetes cenzúra visszaállításával. A „Kelet Népe" (1937. 12. sz.) előre tiltakozik. „Ezentúl állítólag minden, magyar könyvet és . . . folyóiratot a terjesztés előtt be kell mutatni az ügyészségnek. Olyasmit terrveznek, hogy büntetés járhat azért a gondolatért is, amely még nyilvánosságra sem került... A klasszikus magyar jogi felfogás azt vallja, hogy ahol az írói mű megjelenését előzetesen megakadályozhatják, ott sajtószabadságról többé nem lehet szó. .. Mi magyar írók és a tudomány munkásai, kérdezzük a kormányt és a törvényhozás tagjait, vállalják-e a felelősséget ennek az alapvető elvnek a szétrombolásáért.. . S vajon vállalják-e a felelősséget a magyar történelem és szellem megszentelt örökségének megtagadásáért és élő irodalmunk kényszerű elsorvasztásáért?" Madzsar József az „Új Hang"-ban tiltakozik a készülő rendelet ellen: ,,Van-e sajtószabadság Magyarországon ? A törvény szerint van, hiszen „gondolatait sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti [1914: XIV. törvénycikk, érvényben van 1848 óta, papíron], és Lázár igazságügyminiszter szerint is van, mert éppen ezt a sajtószabadságot akarja megszorítani. Sehogy sincsen megelégedve azzal a rendszerrel, hogy a törvény szerint a sajtóterméket a terjesztés megkezdésével egyidejűleg kell az ügyészségnek bemutatni, mert megtörténhetik, hogy mire a rendőrség az ügyészség végzésével a nyomdába érkezik, a sajtóterméket már elvitték. Igaz, hogy a rendőrség még összeszedheti a nyomtatványt könyvkereskedésekben, postán, terjesztőknél, a bíróság felelősségre vonhatja a szerzőt, a kiadót, sőt a nyomdászt is. Az is igaz, hogy a bíróság bőkezűen osztogatja a hónapokat s a szerző még csak arra sem hivatkozhat, hogy igazat írt, mert a bírósági gyakorlat szerint izgatni lehet igaz tények felsorolásával is. A szerző tehát rendszerint nagyon is meggondolja, mit írjon, a kiadásért felelős személy is alaposan megfontolja, miért merjen felelősséget vállalni, sőt a fokozatos felelősség hatása alatt a nyomdász is meg-megkérdezi az ügyvédjét, merjen-e kinyomatni egy kéziratot ? De a miniszternek mindez nem elég. Be akarja vezetni az előzetes cenzúrát." A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete Benedek Marcell főtitkár aláírásával Memorandumban fordul a kormányhoz a sajtótörvény ügyében a magyar könyv sorsát veszélyeztető javaslattal szemben (Corvina 1938. április 24.), hasonlóképpen az írók Gazdasági Egyesülete, 650 magyar író nevében (uo. 1938. május 1.) Ugrón Gábor elnök aláírásával. 1940. augusztus 28-án életbelépett a teljes cenzúra. A fasizmus és a szovjetellenes háború éveiben a horthysta hatóságok már nyilt, brutális irtóhadjáratot vezettek a haladó sajtó és irodalom egésze, s végül minden olyan sajtótermék ellen, mely nem szolgálta minden betűjével a fasizmust és a háborút. Minden újságot és folyóiratot — sajátjaik kivételével —, minden röplapot, s minden önálló kiadványt betiltottak, elkoboztak. A háború utolsó évében pedig visszatér az 1919-es fehérterror könyvégetéseinek szelleme, bár nem égették, hanem papír357