AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

zúzó malmokban őrölték péppé mind-azokat a könyveket, melyek nem az ő szellemükben íródtak. Nézzük meg most már, hogyan üldözték a prózai kiadványokat ezekben az években. Fenyő Miksa: Hitler című könyvével kezdjük, mely ugyan jóval előbb, 1934-ben jelent meg, de amelynek betiltását a Csendőrségi Nyomozati Értesítő nem egyszer, hanem öt ízben is közli: 1934, 1935,1939,1940 és 1943-ban. Fenyő Adyt idézi mottóként: „Ordasokkal élünk [ Nádban, gazban, sárban.. .*' A szerző óvatosan elemzi a fasizmust, s annak különböző oldalait. Magyarország jövő útját keresi, s végül olyan következtetésre jut, mely nem lehetett ínyére a náci fasizmus leghűbb csatlósainak. „Nekünk Európa sorsa sem Hekuba és nem közömbös előttünk, hogy a fajtisztaság babonájának máglyáján hogy égetnek el emberi és kulturális értékeket..." Óva int a hitleri Németországgal való szövetségtől, megállapítja, hogy Európa nem bír és nem tűr el német győzelmet, egész Európa fel fog vonulni Hitler ellen, s „Isten óvja Magyarországot, hogy ez a felvonulás még egyszer Németország oldalán találja." Egy másik antifasiszta munkát is 1939-ben koboznak el, Lajos Iván Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében című Pécsett, 1939ben megjelent könyvét, melyben a szerző konkrét adatokkal alátámasztja, elemzi a sikerrel egyátlalán nem kecsegtető esélyeket. A „Népszava" július 22-i száma foglalkozik az elkobzással, idézi az MTI jelentését, mely szerint Lajos Iván könyve „oly valótlanságokat tartalmaz, amelyek súlyosan sértik az ország külpolitikai érdekeit." A könyvet lefoglalták, de az abban foglaltak valóra váltak. A losonci rendőrkapitányság foglalt le és küldött be az Országos Széchényi Könyvtárnak egy Uzsgorodon, év nélkül megjelent kis terjedelmű értékes antifasiszta brosúrát, melynek címe: Mentsetek meg egy anyát! A könyvecske Liselotte Hermann, német antifasiszta békeharcosról szól, akit a stuttgarti „népbíróság" 1937 júniusában halálra ítélt. A fiatal lányt még 1933-ban minden német egyetemről kitiltották, mert az igazságtalanságok, a kultúrbarbárság, a faji uszítás ellen lépett fel. A Gestapo 1935 végén letartóztatta, két évig a legborzalmasabb kínzásokkal próbálta megtörni, de hiába. A halálraítélt antifasiszta asszony egy fogoly társnő je segítségével írást csempészett ki a börtönből. Svájc tiltakozott, a csehszlovák köztársaság haladó asszonyai akciót indítottak, az 1937 végén Párizsban ülésező háború- és fasizmus elleni nemzetközi női konferencia petíciót küldött Hitlernek. A kis könyv Romain Holland szózatát idézi bevezetőül: „Legyetek bátrak, szemeteket tartsátok nyitva, legyen érző szívetek a vérzők szabadságkiáltásai iránt, akik ellen a zsarnokok hadba szálltak. Gondoljatok mindenkor azokra, akik olyan ügyért szenvednek hóhérok őrizete mellett a börtönökben, amely a mi ügyünk is!... A német totális militarista állam megkínzott és börtönbe vetett ellenzéke a béke egyedüli biztosítéka Németországban. A túszokat, akiket Hitler a béke frontjából kiragadott, meg kell menteni a halálveszedelemből, amely őket a nemzeti szocialista uralom részéről állandóan fenyegeti!" Egy másik jelentős antifasiszta mű, melyet 1939-ben tiltottak ki, a híres amerikai újságíró, John Günther Európa igazi térképe (Inside Europe), Pozsonyban 1938-ban az Űj Európa Könyvesháza kiadásában megjelent munkája. Günther nyitott szemmel járva végig Európa országait, tárgyilagosan írja le megfi358