AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

utóbbit az igazság ereje teszi művészivé. Nagyszerűen érzékelteti a köztársasági harcosok eszmei-erkölcsi erejét, emelkedettségét, és a velük szembenálló fasiszta összefogás erkölcstelenségét. A könyv címlapját Pór Bertalan rajzolta. Itt teszünk említést még egy K ássák-j)err 61, mely szintén 1937-benkezdődött. Anyám címére, levélformában írt művéről van szó, amely Cserépfalvi Imre kiadásában jelent meg. A vádirat az írót ezúttal az 1921. törvénycikk 6. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, sajtó útján elkövetett, a fegyveres erő elleni gyűlöletre izgatás címén vádolja. A vád tárgya a könyv egész Tizenhetedik levele, melyben a szerző „a háborús készülődést, a háborús szellemet alacsonyrendű, gonosz, állati megnyilvánulásnak bélyegzi." Kassák nyíltan kiáll a háború ellen a bíróságon tett vallomásában, kijelenti, hogy nem hajlandó dicsőíteni a háborút, s ezzel az álláspontjával nem áll egyedül, ,,minden gondolkodni tudó ember előtt világos,, hogy Magyarországnak sem érdeke, hogy jöjjön egy háború." A királyi büntetőtörvényszék elkobzást rendel el és az író számára két havi fogházat. A tábla megsemmisíti az elsőfokú bíróság ítéletét, de a kúria visszaállítja azt hatályába. Az ügy sokáig húzódott, Kassák 1940. október 4-től december 2-ig töltötte le fogházbüntetését. (PI Arch. 2148—1938) Mint láttuk, a harmincas évek második felében jelentős mértékben fokozódott a haladó írásművek, a reformokat akaró politikai irodalomnak az üldözése. Bírói úton kobozzák el Kállai Gyula Népi demokrácia című könyvét — amely könyv nem más, mint Révai József Népiség, demokrácia, szocializmus című, Párizsban írt munkája, melynek kéziratát Magyarországra hozták és Kállai neve alatt adták ki; ismeretes Féja Géza Viharsarok-ipere, melyben a szerző öt hónapot kapott; Kovács Imrének A néma forradalom miatti pere. A munka az 1937-es könyvnapon jelent meg, első két kiadása azonnyomban elfogyott. A harmadikat lefoglalta az ügyészség, és nemzetgyalázás és osztályellenes izgatás címén a szerzőt három hónapra ítélték. Ugyanekkor folyt a Márciusi Front pere is, melyben Illyés Gyula, Sárközi György, Kovács Imre, Erdei Ferenc és Féja Géza 2—2 hónapi fogházbüntetést kapott. A Magyar Nap (1938. 31. sz.) „Egy amerikai tiltakozás" cimű cikkében közli az amerikai írószövetség tiltakozását az írói perek illetve könyvelkobzások ellen. A levél végét idézzük: „A League of American Writes méltatlankodásának ad kifejezést, hogy kollégáinkat az ön hazájában üldözik, könyveiket elkobozzák, és teljes támogatásunkat ajánljuk fel és ígérjük nekik igaz ügyükben." III. 1939—1944 Magyarország a háború közvetlen előkészítésének időszakába lépett. Az 1938 utáni években a baloldali erők üldözése még súlyosabbá válik, s ez az üldözés erősen tükröződik a sajtó, az irodalom területén is. A Tanácsköztársaság leverése után teljes cenzúra volt életben, az első hetekben ezt a megszálló román hatóságok gyakorolták, majd utána a fehérterror brutális katonai cenzúrája, s aztán a „jogrendszerű", szabályos ellenforradalmi előzetes cenzúra. 1921-ben eltörölték az előzetes cenzúrát, s helyébe a megfélemlítés, az általános légkör által gyakorolt állandó nyomás, s az utólagos megtorlás. 356