AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

A magyar szocialista irodalom jelentős alkotása, Gergely Sándor Vitézek és hősök című elbeszélése 1937-ben jelent meg Párizsban, a Szabad Szó kiadásában. (Ennek a lapnak majdnem minden beérkezett példányát elkobozták), 1938-ban bírói úton elkobozták. A történet ma már ismert, a felszabadulás után több kiadást ért meg. A kis könyv előszavában így ír Bölöni György: „A nemzeti terrorévek sokkal kegyetlenebbül irtották a szabad gondolatot, mint a Bach-korszak idegen cenzorjai a negyvennyolcas nemzeti forradalom leverése után." A kitiltás magától értetődő, ha az ellenforradalmi osztálybíróság szemszögéből nézzük. A Szovjetunióból hazatért kommunista harcos a Horthy-rendszer vérbírái elé kerül. Emberi tisztasága, heroizmusa, erkölcsi emelkedettsége éles ellentéte az uralkodó osztály képviselőiként fellépők minden emberiességet megcsúfoló sötét ostobaságának és aljasságának. A hivatásos forradalmárt semmiképpen nem tudják vallomásra bírni. Az elbeszélés megrázó módon leplezi le a magyar fasizmus kegyetlenségét. A magyar uralkodó osztályok mindent megtesznek azért, hogy a dolgozó nép elől elzárják az igazság fényét. Ezért tiltják ki az országból azokat a könyveket is, amelyek a spanyol nép hősies harcáról adnak hírt. Négy ilyen kitiltott könyvvel találkoztunk: Grünwald L.: A spanyol nép harcol. Prága, TrocUj: A spanyol tanulság című, 1937-ben Pozsony, Vince Sándor A spanyol forradalom, továbbá Pitcairn, Franc: Vihar Spanyolország felett című, Moravska Ostraván, a Magyar Nap kiadásában, Tamás Aladár fordításában megjelent könyv. Ez 23* 355