AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

Ezeket a részeket a cenzor zöld ceruzával sűrűn aláhúzva jelölte meg az ügyészségi példányon. Károlyi Mihály nevével az előzőkben már találkoztunk. 1923-ban Egy egész világ ellen című művét tiltották ki a postai szállításból, 1925-ben az Amerika Károlyi mögött áll című röplapot. 1926-ban a Károlyi Mihály levele a magyar munkásmozgalomhoz című kiadványt foglalták le. 1931-ben a Posta és Távírda Rendeletek Tára közli a Tiétek a föld. Üzenet a magyar földmivesszegénységnek Párizsban megjelent brosúra kitiltását. Az 1932-ben elkészült vádirat kiemeli, „...nyilt izgatás a kommunista forradalom céljai, módszerei mellett..." A királyi ügyész helyesen látta Károlyi szerepét és írásának célját. Az ikriminált kis könyv megtalálható a Párttörténeti Intézetben. Rajta az ügyészségi pecsét, s a könyv több oldalán a cenzori ceruzával ráírt paragrafus, az 1921. III. törvénycikk 5. és 7. paragrafusa. A Tiétek a föld ... eszmeileg harmonikusan illeszkedik bele szerzője életébe, aki az emigrációban is a magyar munkások és parasztok érdekeiért harcolt és osztályával szembefordulva a haza és a dolgozó nép, az emberi igazságosság, a humanitás ügyét szolgálta. A kis füzet eljutott azokhoz, akiknek és akikért íródott: erről tanúskodik a Horthy-bíróság pere három kalocsai munkás ellen, akiknél megtalálták a Tiétek a föld egy-egy példányát, s akik a könyv elolvasásáért több hónapot ültek. Reményik Zsigmond Bolhacirkusz című regénye 1932-ben jelent meg, s megjelenése után a rendőrség, illetve ügyészség nyomban el is kobozta. Szerzőjét vád alá helyezték és kéthavi fogházra ítélték azzal az indokkal, hogy regénye erkölcstelen, istenkáromló, a vallást támadja, a polgári társadalom és osztályok elleni izgatást foglalja magában. Valami igazságuk volt: a Bolhacirkusz leleplező 348