AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)
a puhatolózást" a regény szerzője, és a rajzokat készítő Pór Bertalan nevű egyénnek kiléte és tartózkodási helye iránt... (PI Arch. B. 7075—1932). Egy másik, hasonlóképpen jelentős sorozat kitiltását is közli a Posta- és Távirda Rendeletek Tára 1932-ben. A Sarló és Kalapács Könyvtára és a Sarló és Kalapács Kiskönyvtára, Moszkvában megindult sorozatról van szó, melyben a Külföldi Kiadóvállalat kiváló szépirodalmi és politikai kiadványokat jelentetett meg. Ezek között jelent meg például Münnich Ferenc A szocialista építés ötéves terve című munkája: vagy olyan regények, melyek az elmúlt évtizedek során világszerte ismertté váltak, mint az új szovjet szépirodalom első kiváló alkotásai, így például Fagyejev Tizenkilenc partizán [Tizenkilencen] című regénye, Madarász Emil fordításában: Szerafimovics Vasáradata, szintén Madarász Emil fordította: továbbá a világ munkásmozgalmi irodalmának olyan kiemelkedő darabja, mint John Reed 10 nap, amely megrengette a világot című műve. A fiatal amerikai újságíró „nem volt közömbös megfigyelő — írja Krupszkája az orosz kiadás előszavában —, szenvedélyes forradalmár volt, kommunista, aki értette az események értelmét, a nagy küzdelem értelmét. Ez a megértés adta neki a látásnak azt az élességét, amely nélkül lehetetlen lett vo ] na ilyen könyv megírása... Reed könyve az eposznak egy sajátos fajtája..." Leninnek az 1920-as amerikai kiadáshoz írt előszava élesen emeli ki a könyv jelentőségét: „Rendkívül nagy érdeklődéssel és nem csökkenő figyelemmel olvastam el John Reed... könyvét és teljes szívemből ajánlom az egész világ munkásainak figyelmébe, óhajtanám: ültessék át minden nyelvre és terjesszék el sok millió példányban, mert ez a könyv hű és rendkívül eleven leírását adja azoknak az eseményeknek, amelyek olyannyira fontosak annak megértéséhez, mi a proletárforradalom, mi a proletárdiktatúra ... Semmi kétség: John Reed könyve hozzá fog járulni, hogy tisztázza ezt a kérdést, amely a világ munkásmozgalmának alapvető problémája." A magyar kommunista írók kitiltott művei sem kevésbé jelentősek, melyek a Sarló és Kalapács-sorozatban láttak napvilágot. Köztük van Illés Béla Ég a Tisza, Lengyel József Visegrádi utca című regénye, Kiss Lajos Vörös városa, Madarász Emil Gsihajda Pál harca című elbeszéléskötete, Szamuely Tibor: Riadó címen összegyűjtött forradalmi írásai, Kun Béla bevezetésével, Karikás Frigyes elbeszéléskötete, a Mindenféle emberek, Zalka Máté elbeszélései: A hadjárat vége, és a Nem olyan könnyű, Román János: Csak egy négerrel kevesebb című regénye. Utoljára említjük Kahána Mózes: A Kárpátok alatt című elbeszélésgyűjteményét. Az előzők mint a magyar forradalmi szocialista irodalom első kiemelkedő alkotásai szinte kivétel nélkül már széles körben ismertté váltak, új kiadásokban olvashatják őket a magyar olvasók. Kahána kötete még kevéssé ismert, pedig méltó lenne rá. Ez a könyv annak a lenini elvnek a megvalósítása, hogy az irodalomnak a proletármunka szerves részévé kell válnia. A kötet elbeszélései a romániai forradalmi munkásmozgalommal, az illegális párt munkájával, harcaival foglalkoznak. Az író az életet a maga valóságában festi, a mozgalmat belülről ábrázolja, olyan író tollával, aki annak maga is aktív részvevője volt. Meg kell emlékezni egy jelentős hazai munkásregénynek bírói úton történt elkobzásáról is. Gergely Sándor: Valami készül című regénye méltán vívta ki a hatóságok megkülönböztetett figyelmét. A történet egyszerű: egy tüntetés előkészületei s közben egy árulóvá vált kommunista leleplezésének rajza. Az író a történet keretébe beleszőve ismerteti a kommunisták céljait, törekvéseiket. 347
