AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

harcos meggyőződésévé. A regény utolsó, „Itt az élet" című fejezetében az író lelkesen áll ki az utca népe, a forradalom, a dolgozók akarata mellett. ,,A nép föleszmélt, dühös volt és mérgében összetörte a régi rendet, hogy újat teremthessen. Most dolgozik rajta két kézzel." A regényt nem sokan olvashatták: 1962 nyarán felvágatlanul találtuk meg az Országos Széchényi Könyvtárban. Az 1928-as évben egy igen jelentős bírói úton történt elkobzást találunk: Vissza a tömegekhez] A szociáldemokrata baloldal állásfoglalása. Kis Jenő kiadó, mint vádlott felforgatásra irányuló izgatás vétségével (1921. III. te. 5. § 1. bekezdés) és a tulajdonjog elleni izgatás büntette, a nagytőke, az egyházi és világi nagybirtok elleni izgatás, továbbá a királyság intézménye elleni lázítás (Btk. 172. §.) miatt áll a bíróság előtt. A kis füzet a Világosság nyomdában jelent meg 3000 példányban s 20 fillérért árusították. Az ítélet megállapítja, hogy „Kis Jenő vádlott a szociáldemokrata párt kebelén belül ellenzéki mozgalmat kezdeményezett s röpirata a pártvezetőség ellen irányult... A röpirat kifejezetten mondja, hogy törekvéseik forradalmiak, hogy pártjuk forradalmi párt: az elmúlt forradalmak örököse. A magyarországi proletárdiktatúrát nem tagadja meg, nem szégyenli azt, ellenkezőleg annak tanulságait értékesíteni kívánja. Az orosz proletariátus forradalmi diktatúrájáról szólva egyetért annak lényeges vívmányaival..." (PI Arch. Bp. tszk. 9964—1928). A röpirat rendkívül értékes: az 1928. január 6—8-i pártgyűlésen elhangzott politikával szembeni baloldali állásfoglalás, a követelések összefoglalása, a háborúval való szembeszállás, valamint az opportunizmussal való szakítás követelése. Madzsar Józsefnek és néhány társának sikerült olyan fogalmazást elfogadtatni, mely kiáll és hitet tesz 1919 mellett. Az Intéző Bizottság tagjait a szocáldemokrata párt ellenőrző bizottsága megrovásban részesítette és kizárással fenyegette meg, felszólították a Stromfeld-kör feloszlatására. Ennek végrehajtását az Intéző Bizottság megtagadta (Kárpáti Endre: Emlékezés Madzsar Józsefre. Párttört. Közi. 1959. jún. 186—187. 1.) 1929-ben kitiltották az országból Révész Béla Proletárok kis könyve, Bécsben 1921-ben megjelent karcolatgyűjteményét. Továbbá a magyar proletárirodalom egy kitűnő darabját, Barta Sándor Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él című, Kassán, Munkás kiadásában 1925-ben megjelent regényét. A Csodálatos történet, megjelenése idején a munkásmozgalmi irodalom kiemelkedő alkotása volt. Az utópia, a szatíra és a vizíó elemeit sűríti magába. Előreveti az akkor még csak kialakuló fasizmus borzalmas diadalát, éles színekkel ecseteli a munkások elnyomorodását, a finánctőke szervezkedését. A műben felvázolja a kapitalista államgépezet teljes képét s győzelemre viszi a kisember becsületességét a demoralizálódott burzsoá sajtó felett. Csak nagy vonalakban próbáltuk felvázolni az ellenforradalom győzelme utáni tíz esztendő cenzúra-történetét. Amint látjuk, a legtöbb esetben az emigrációban megjelent politikai irodalom és szépirodalom kitiltásáról van szó. Érdekes „ideológiai" alátámasztást találtunk ezzel kapcsolatban a Gábor Andor Eger szeg című műve periratai között, mely általánosítható: „Általánosan ismert tény az, hogy a külföldnek egyes körei bizalmatlansággal vannak Magyarország céljai és törekvései iránt. Erdekeik féltésében nem tudják elhinni, hogy Magyarország a béke támasza és tényezője. A magyar nemzet és a magyar kormány hi343