AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

báján kívül keletkezett ezt a bizonytalanságot kívánják felhasználni egyes külföldre szökött magyar állampolgárok oly célból, hogy a maguk politikai célját megvalósítsák.' * Hazai betiltással ebben az időszakban aránylag kis számban találkozunk. Ennek magyarázata — amiről a rövid bevezetőben már szó esett — a belső gazdasági-, politikai és szellemi terror, amely erősen hat az írók helyzetére. Ezt a hangulatot talán minden magyarázatnál és kommentárnál világosabban dokumentálja, ha a korszak legnagyobb prózaírójának, Móricz Zsigmondnak naplójegyzeteiből idézünk, melyek elárulják, hogyan hatottak a külső viszonyok, hogyan fojtotta el az írók hangját az egész ellenforradalmi légkör, hogyan vezetett ez az „öncenzúrához": „Ha én a regényeimet úgy írom meg, ahogy érzem: soha nem fog megjelenni." II. 1930—1938. A húszas évtized közepéig hazánkban csak elszigetelt kísérletek történtek egy következetes baloldali irodalom megteremtésére, de már 1926-tól kezdve megindul a határozottabb fejlődés. Erre lehetőséget ad, hogy az ellenforradalmi terror viszonylagos enyhülést mutat, az emigránsok egy része hazatér, s az illegális kommunista párt újjászerveződik, tömegmunkája nő. Az 1930-as év fordulatot jelent nemcsak a politikában, hanem az irodalomban is. Fokozatos balratolódás következik be. József Attila mellett a fiatal proletárköltők egész sora jelentkezik, akik bár meg sem közelítik nagyságát, de költészetük tematikája, eszmei mondanivalója az övével egyet jelent. Illyés Gyula, Nagy Lajos, Kodolányi János mellett mások is megszólalnak, s mind az emigráns, mind a hazai irodalom jelentős alkotásokat hoz létre, melyekre a cenzúra erősen felfigyel. Ezekben az években, a súlyos gazdasági válság, és az egyre jobban fellendülő munkásmozgalom éveiben, hirtelen jelentősen megnő a kitiltások és betiltások, elkobzások és írói perek száma. Költők sora áll a bíróság előtt, lapokat, folyóiratokat, s számos röplapot tiltanak be. A prózai irodalom üldözése is egyre inkább erősödik. A marxista irodalom elleni hajsza —bár ezen vannak rések a különböző időszakokban — végig megfigyelhető. Marx, Engels, Lenin, Kun Béla, Luxemburg Rosa írásait kitiltják illetve elkobozzák. A sort a párizsi Monde kiadó által megjelentetett sorozat kitiltása nyitja meg. A sorozat Bölöni György, Aranyossy Pál és Károlyi Mihály vállalkozása volt. Összesen négy darabja jelent meg, de mindegyik igen nagyjelentőségű, mind az eszmei mondanivaló, mind az irodalmi színvonal szempontjából. Közülük a három külföldi szerző világszerte ismert művével csak röviden foglalkozunk. Az egyik Jaroslav Hasek, Infanterist Svejk viszontagságai a nagy háborúban, melyet Karikás Frigyes fordított Katona Fjodor álnéven, a felszabadulás után mintegy nyolc kiadást ért meg hazánkban. Taraszov-Rodionov Csokoládé című regénye, melyet szintén Karikás Frigyes fordított, jelentős világirodalmi alkotás. A kronstadti felkelés idején játszódik, fő problémája a forradalom vezetőinek etikai tisztasága. A könyvnek megjelenésekor hatalmas visszhangja volt, a forradalom utáni új orosz irodalom első korszakának értékes terméke. A harmadik kitiltott 344