AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

A francia Victor Margueritte három könyvét tiltották ki: 1923-ban Lerbier kisasszony legényélete (La garconne), előzőleg (1920) Ezeregyéjszaka, majd 1924-ben Az élettárs című munkáját. A vád: izgatás a házasság intézménye ellen; Margueritte ugyanis a nők részére „egyenjogúságot követel." Talán kirívónak látszik, hogy ezeket a „nem politikai" témájú könyveket itt említjük. Az írót a Gar gönne miatt fosztották meg a Becsületrendtől. A könyvhöz Anatole France írta az előszót, mely szerint a francia író könyvei nemes tehetségről és emelkedett erkölcsi érzékről tanúskodnak. „Victor Margueritte azt a társadalmat festette meg a Garconne-ban, melyet a háború hozott létre; rámutatott a romlottságra, mely az új gazdagoknál hallatlan végletekbe csapott ..." — így írt Anatole France a Becsületrendhez intézett nyílt levelében : „Engedjék meg, hogy a legnagyobb tisztelettel rámutassak, milyen veszedelmeknek teszik ki magukat, mikor olyan dologban akarnak ítélkezni, amelyben csak a közvélemény mondhat igazában ítéletet békés időkben. Hasonló ügyeket vittek már bizonyos ítélőszékek elé, de az igazságszolgáltatásnak igazán nincs oka dicsekedni vele, hogy törvény elé állította őket. Két remekművet, amely becsületére válik Franciaországnak és gyönyörködteti az egész világot, a Madame Bovary-t és a Fleurs du Mal-t szintén üldözték. Egy igen fennkölt gondolkodású költőt, az Académie Fran§aise büszkeségét, Jean Richepint elítélték egy művéért, melyet ma minden irodalmi műveltségű ember csodálattal övez. Vigyázzanak uraim, és bölcsességükre hallgatva és okulva ezeken a példákon ne szaporítsák a Gar§onne-nal azoknak a könyveknek a hosszú sorát, amelyek most századokra elítélik azokat a bírákat, akik megjelenésük alkalmával őket ítélték el... " Az 1924-es esetek közül is még a legtöbb külföldön, főként Bécsben megjelent kiadványokra vonatkozik. Kitiltották a postai szállításból Szende Pál: Új október jelé című, a Bécsi Magyar Kiadónál 1922-ben megjelent újságcikkgyűjteményét ; Ormos Ede: Mi okozta Magyarország szétdarabolását című, ugyancsak Bécsben Julius Fischer kiadásában megjelent prózai tanulmányát, melynek előszavát Jászi Oszkár írta. Ormos Ede az ország történetét tanulmányozva arra a végkövetkeztetésre jut könyvében, hogy a Habsburgokkal együtt a magyar földbirtokosokat is a pokolba kell kergetni. Bécsben, az Arbeiterbuchhandlung kiadásában jelent meg Pogány József: „Üsd a zsidót

V című tanulmánya, melyben a szerző világos okfejtéssel bizonyítja azt a szükségszerűséget, hogy felekezetre való tekintet nélkül kell összefogniok a dolgozóknak mindenféle tőke ellen, a kommunista párt vezetésével. Gábor Andornak természetesen nemcsak gyújtóhangú forradalmi verseit tiltotta ki az ellenforradalmi Magyarország, hanem prózai írásait is. A Posta- és Távirda Kendeletek Tára közölte 1924-ben a Ha22 Évkönyv 337