AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

polgári értelmiségi, de ami fontosabb, a hatalmi helyzet, a gazdasági függetlenség az egész vezető elit valamennyi tagját hivatásos politikussá, pártbürokratává alakítja, és elpolgáriasítja. Ennek a ténynek a tömegek körében a politikával szembeni közöny felel meg. Szabó Ervin nem volt jó véleménnyel Michels működéséről. Michels az adott helyzetet örök szociológiai törvényszerűséggé nagyítja fel és a demokrácia, valamint a szocializmus lehetetlenségét vezeti le belőle. Szabó viszont a jelenség történelmi gyökereit kutatja és arra a következtetésre jut, hogy oka a XIX. század második felében a munkásosztály öntudatának elmaradása a kapitalizmus gyors centralizációja és koncentrációja mögött; érthető módon adódott ebből az az elképzelés, hogy a munkásosztály döntő harcát egy „felvilágosodott, a politikai harcban megedzett kisebbség fogja kivívni". A jövőt Szabó viszont abban látja, hogy a szocializmus „a nagy többség mozgalmává lesz, a harc azon eszközeivel, amelyek ebből és sajátos gazdasági és társadalmi szerepéből folynak". Hasonló problémák vetődnek fel Sorel műveiben is; ehelyütt nem lehet feladatunk a bonyolult szociológiai probléma teljes elemzése. •30. lásd A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezeti szabályzata. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 3 kötet. Biidapest, 1955. 131 1. Lásd még: Az MSzdP XI. Pártgyűlésének határozata. Uo. 195 1. 31. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 32. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 33. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 34. PIArch. Röpiratgyűjtemény 1/6/1904/778. -35. Világosság, 1905 július. 324