AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

jól magát, de továbbra is szorosan együtt működött a Batthyány Ervin által alapított anarchista csoporttal. 1908-ban beválasztották a szociáldemokrata párt központi vezetőségébe, s ekkor szakított a baloldali ellenzékkel. 1911-ben Amerikába vándorolt ki. Párttört. Közi. 1962. IV. sz. Szántó Béla: A baloldali ellenzék a magyarországi szociáldemokráciában az első világháború előtt. 15. Vö. Szántó Béla i. h. 16. Az álnevek nagy része jelenleg még nem fejthető meg. Gulyás Pál írói álnév-lexikonában a Világosságot nem vette figyelembe. 17. Posch Jenő az idősebb szabadgondolkodó nemzedéknek jellegzetes alakja. A lap megalapításának idejében 45 éves volt, első fontosabb filozófiai munkáját (Az idő elmélete) már közzétette. A Világosságon, kívül munkatársa volt a XX. Századnak, és a Nyugatnak is. Filozófiája provinciális jelentőségű, de érdekes összeegyeztetés; kísérlete a kor divatos agnosztikus áramlatainak őszintén vallott materialista elvekkel. Kun Sámuel és Halála Péter mellett ő az, aki a 19. századi pozitivizmuson, materializmuson, szabadgondolkodáson nevelkedve, a haladó eszméket a fiatalabb nemzedékhez közvetítette. Ez a fiatalabb nemzedék azután szélesebb látókör birtokában, elevenebb közéleti harcok részeseként, mozgalommá szerveződve, sokkal konkrétebb, sokkal radikálisabb módon harcolt már a haladásért. A machizmus és a materializmus keveredése azonban továbbra is jellemző marad a kor radikális és szocialista értelmiségeinek gondolkodásmódjára. Vö. Jászi Oszkár: Emlékeimből. Látóhatár, 1957, 1—2. sz. Lengyel József: Visegrádi utca, Budapest, 1956. 18. Csizmadia Sándor (1871—1929) eredetileg földmunkás volt, 1904-ben a szociáldemokrata párt központi vezetőségének tagja. Ebben az időben rokonszenvezett a baloldal harcával a központi vezetőség opportunista politikájával szemben. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905. évi pártgyűlésén nyíltan is kirobbant az ellentét Garami és Csizmadia között. Csizmadia azonban mindvégig igen ingatag módon támogatta az ellenzék ügyét; ingatagsága hozzájárult az ellenzék vereségéhez. Ladányi Ármin és Mérő Gyula a Szocialista Diákok szervezetének volt tagja és aktív szervezője. Mindketten nagy szerepet játszottak a baloldali ellenzék szervezésében. Ladányi higgadtabb egyéniség volt, Mérő hevesebb, indulatosabb, Naszódi Zsigmond asztalosmunkás volt, a Világosság alakításának évében 29 éves. A Világossághan. több novellát tett közzé, írásai kezdetlegesek, de nem mindennapi tehetség jelentkezik bennük. A baloldali ellenzék szervezkedésében igen nagy szerepet játszott, egyik aláírója volt MSZDP 12. kongresszusa előtt közzétett brosúrának: „hogyan módosítsuk a pártszervezeti szabályzatot?" (A másik két aláíró Tarczai Lajos és Szabó Ervin Szontagh Gerő álnéven.) Naszódi 1906-ban tüdővészben elhunyt. 19. Párttört. Intézet Archívuma Szabó Ervin gyűjtemény. 20. PIArch. Sz. E.-gyűjtemény. 21. Lóránt Richard (Réti Lóránt) a Szocialista Diákok szervezetének volt aktív szervezője, ugyanakkor Weiss Fülöpnek, a Kereskedelmi Bank elnökének titkára. A mozgalom egyik legképzettebb, legönzetlenebb, legrokonszenvesebb tagja volt. 22. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 23. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 24. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 25. PIArch. Sz. E.-gyűjt. 26. Az idézett Gersunnikov vódőbeszédéből származik. 27. A sorozat Politzer Zsigmond kiadásában jelent meg, Jászi Oszkár kezdeményezésére és fáradhatatlan szervező munkájának eredményeképpen. Első kiadványa Spencer Herbert filozófiájának kivonata volt (Collins), ezt követte Jászi két műve, Somló Bódog értekezése stb. 28. A tanulmány megjelent: Szabó Ervin Válogatott írásai, Budapest, 1958. 29. A század elején minden országban hasonló problémák vetődtek fel, de különös erővel azokban a gyorsan indusztrializálódó országokban, amelyekben nem volt fejlett polgári demokrácia. Szabó Ervin levelezéséből és cikkeiből tudjuk, hogy igen jól ismerte pl. Robert Michels igen nagy hatást kiváltó munkáját: Zur Sociologie des Parteiwesens in der modernen Demokratie. E könyvben Michels többek között éppen a német szociáldemokrácia szervezetét és működését elemzi. A szociáldemokrata párt harci szervezet — mondja —, ennek tudatában is van, terminológiájában előszeretettel használ katonai műszavakat —, szükségszerű következménye ennek, hogy ebben a harci szervezetben hierarchikus rend alakuljon ki, a vezetők diktátori hatalmával. E vezetők többsége 21* 32a