AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

Az adott viszonyok között szükségszerű volt, hogy a demokratikus centralizmus elvén belül az ellenzék inkább a demokráciát érezze fontosnak.

29 A tanulmány másik nagy tanulsága: a mérhetetlen színvonalkülönbség Szabó Ervin és más szocialisták között. Sok tényező járult hozzá a Szabó Ervin féle törekvések bukásához: az egyik tényezőt mindenesetre itt kell keresni. V. A szociáldemokrata pártvezetőség természetesen nem tűrhette el az ellenzék nyílt zászlóbontását. Garami és Groszmann elhatározta, hogy minden eszközzel megakadályozza az ellenzéki lap megindulását. Arra az álláspontra helyezkedtek, bogy a szociáldemokrata párt szervezeti szabályzatának értelmében a párt terjesztési eszközeivel csak olyan lapot lehet terjeszteni, mely a pártvezetőség ellenőrzése és irányítása alatt áll.

£0 A Világosság szerkesztőségének is el kell ezt fogadnia, a lapot a pártnak át kell adnia, ellenkező esetben kitiltják a pártból, és nem engedik meg a pártszervezetekben való árusítását. Ha a lap a pártvezetőség kezébe kerül, megszűnik ellenzéki lap lenni. A szocialista szervezetekből való kitiltása viszont múlhatatlanul azt jelentette, hogy polgári kézbe kerül, hiszen ha a lap nem képes magát fenntartani a munkások filléreiből, a polgárok finanszírozására szorul. Álláspontjukat keresztül is erőszakolták a pártvezetőségben, ahol állandó és biztos többséggel rendelkeztek. A többségi határozat megszületéséhez hozzájárult Csizmadia és Buchinger ingadozó álláspontja. A pártvezetőség határozatát a budapesti bizalmi férfiak értekezlete elé vitték, és határozatot hozattak arról is, hogy a pártvezetőség tagjai kötelesek a bizalmi férfiak testülete előtt a többségi álláspcntot képviselni. Tarczai egy keltezetlen levele így számol be erről: „Sietek tudósítani a tegnapi bizalmi ülésről, mert azt hiszem, hogy a körülmények következtében nem nyerhettél kellő információt. Csizmadia, Buchinger és Teszársz egyáltalában nem voltak ott. Ellenük egy határozatot akartak kierőszakolni ... A javaslatot úgy fogadták el, hogy elitélték általában az olyan pártvezetőségi tagot, aki pártvezetőségi ügyeket elmond, továbbá minden pártvezetőségi tagnak kötelessége a pártvezetőség határozatát magáévá tenni, és a bizalmi férfiak előtt nem szabad pártvezetőségi tagnak ellentétes véleményt hangoztatni . . . Most pedig, kérlek, a cikket küldd, hogy a Világosságban benne legyen. Plehanov cikkét is kapom?"

31 A határozat után megindultak a tárgyalások a pártvezetőség és a lap szerkesztősége között. Szabó Ervin javaslata három lényeges pontot tartalmazott. Az egyik pont kimondotta, hogy a Világosság szocialista folyóirat, de helyet kapnak benne a szocializmus különböző irányai. A másik pont elvileg leszögezte a szerkesztőség függetlenségét a pártvezetőségtől. Végül a harmadik pontban azt javasolta Szabó Ervin, hogy a lapnak háromtagú szerkesztősége legyen; ezek közül egyet a pártvezetőség delegáljon, a másik kettőt pedig a lap eddigi szerkesztősége. Garami augusztus 11-én kelt levelében válaszol Szabó Ervin szerződéstervezetére. Közli vele, hogy a pártvezetőség elutasította a szerződéstervezetet, még pedig két okból. Az egyik ok: az egész tervezet az ellenzék bizalmatlanságát tanúsítja a vezetőséggel szemben, s a vezetőség a maga részéről bizalmatlanságra oizalmatlansággal válaszol. A másik ok: a pártvezetőség a Szabó Ervin féle szer317