AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

mozgalomban folyó viták is, melyek során egyre élesebb an elkülönült egymástól a forradalmi ós a reformista áramlat. így került sor arra, hogy 1904 júniusában Szabó Ervinek megkíséreljék a szociáldemokrata pártvezetőségben többségre vinni álláspontjukat. A pártvezetőségen belül a baloldali ellenzék álláspontjával rokonszenvezett Saly Endre szabó, Teszársz Károly vasöntő, de leginkább Buchinger Manó és Csizmadia Sándor. Egyetlen levelet idézünk a pártvezetőség egyes tagjaival folytatott tárgyalások, és az egész atmoszféra érzékeltetésére. Brill Richárd írja június 15-én Szabó Ervinnek: „Saly és Buchinger is teljesen a mi álláspontunkon vannak. Mindkettő az akció folytatása mellett van, különösen Buchinger. A fődolog az marad, hogy a jó elemeket emancipálni kell az ismert terrorizmus alól. Az újabb memorandumon már tegnap dolgoztam, s a bevezetést el is készítettem." A továbbiakban Brill Richárd arról számol be, hogy Buchinger és Saly még nem látják elérkezettnek az időpontot a Szabó Ervin féle álláspont publikálására, illetőleg a bizalmi férfiak testülete elé való terjesztésére. Ö maga is egyetért velük, aggodalmát fejezi, ki hogy a hevesebb vérmérsékletű Mérő, Vágó, László Jenő elhamarkodott fellépéssel kompromittálni fogja a baloldali ellenzéket, higgadtabb elemekre [Ladányi Árminra, Lóránt Richárdra)

21 szeretné bízni az ügy vezetését és képviseletét. Majd ezzel fejezi be a levelet: „Most kell ütni a vasat, amíg meleg."

22 Garami és Groszmann hamarosan felismerte, honnan fúj a szél, s azonnal meg akarta szüntetni a Világosságot. Erre mutat Brill Richárd június 16.-i levele: „Csizmadia vitte a pártvezetőség üzenetét, melyszerint a lap szűnjék meg —> mert ateista irányú. Ezt az argumentumot a szocialista programból vették át. Risum teneatis,. amici . . ,"

23 A szocialista Világosság megszervezésével kapcsolatos küzdelmekről tudósít Tarczai Lajos 1904. június 26.-án kelt levele is: ,,A tegnapi választmányi ülés hat igennel, két nemmel amellett döntött, hogy a Világosság továbbra is a mi kezelésünkben marad . . . Egyébiránt a mai vas- és fémmunkásgyűlésen kapkodták a füzeteket. Indítványozom: Csizmadia neve szerepeljen már a lapon is, mint szerkesztő, hogy ellensúlyozzuk az esetleges ellenagitációt, hogy a lap gyökeret verjen, mert a számtól függ minden. . . Ladányi indítványa, hogy a lapra tegyük oda a szerkesztő bizottság nevét: Szabó Ervin, Csizmadia Sándor, Ladányi Ármin, Mérő Gyula, Naszódi Zsigomond, Kun Sámuel, akit azonban szívesen kihagyhatunk, mert a szocializmus irányában nagyon konzervatív . . . (A szerkesztő bizottság nevét) a lapra már holnap reggel hétkor rá kell szedetni és a belső címlapról Csizmadiával való megállapodásunk szerint leszedjük a „Szabadgondolkodók Lapját."

24 Ugyancsak a júliusi számmal kapcsolatos Mérő Gyula június 22.-én kelt levele : ,,. . . a Világosság júliusi számába cikket fogok írni, valószínűleg. A vallás magánügyről, tekintve, — hogy amint hallom — a pártfegyelmet, melyről szóló cikkem már készül —, elcsakliztad."

25 Idézzük a levél még egy részletét, mert jól jelzi a baloldali szocialisták viszonyát a Világosság asztaltársaság szabadgondolkodó tagjaihoz: „Előre megbeszélhetjük, mit tárgyaljunk az asztaltársasággal ..." 313