AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

vall legkedvesebb tanáruk. S ahogy egyik tanítványa kifejezte: „Szókratészt meg akarták akadályozni, hogy megrontsa az ifjúságot, mégis megrontotta." Posch diákjai a Világosság előfizetői és olvasói lettek, s mielőtt leérettségiztek volna, már a történelmi materializmusról tartott szemináriumon vettek részt. IV. A júliusi számtól kezdve egyszerre megváltozik a folyóirat képe. A lap szer­kesztői ebben a számban: Csizmadia Sándor és Tarczai Lajos, s a lapra rákerül ez a szöveg: „Ezen füzetet szervezett munkások szedték és nyomták." {Kun Sámuel neve már 1904 májusában lekerül a lapról: ezen a számon a következő szöveg szerepel: „A szerkesztőbizottság megbízásából szerkeszti Tarczai Lajos." A má­jusi számban pedig a kiadó is megváltozik; a lap kiadója: A „Világosság" tár­saság.) Átalakul a lap belső tartalmában is. A címlapra ez kerül: „Szocialisták és Szabadgondolkodók Lapja" (az első négy számban a fejléc ez volt: „Szabadgon­dolkodók Lapja"). A cikkek csaknem kizárólag társadalmi kérdésekkel foglal­koznak, mégpedig szigorúan a munkásmozgalom és a szocializmus szempontjá­ból. Azt jelenti ez, hogy Szabó Ervin köre — Csizmadia Sándor, Ladányi Ármin, Mérő Gyula, Naszódi Zsigmond — nyíltan átveszi a lap szerkesztését, s azt a tudományos szocializmus folyóiratává teszi. Brill Richard, Szabó Ervin körének egyik tagja Szabó Ervinhez intézett levelében erről a változásról így emlékezik meg: 1904 június 11. . .. Örömmel értesültem, hogy a Világosság „felekezeti" lapból — mert a „mindenáron atheizmus" is felekezetiesség, — szocialista lappá készül átvedleni. Ezt rendkívül fontosnak tartom. De jól meg kell vetni a fejealját ennek a lapnak, s ezt alaposan meg kell hányni-vetni a legminimálisabb részletekig." Mi volt az előzménye ennek az átalakulásnak, hogy került sor a nyílt szín­vallásra ? A közvetlen előzmény Vágó Béla és Goldner Adolf (Vágó Szabó Ervin köréhez tartozott, Goldner pedig a párt jobbszárnyához) afférja volt. Vágó megtámadta Goldnert, a párt vezetői — mindenekelőtt Garami Ernő és Weltner Jakab — Vágót rágalmazónak nyilvánították és eltávolították a Népszava szerkesztőségéből. A Vágó—Goldner ügy rendkívül élessé tette Szabó Ervin és a párt viszonyát. Brill Richard június 16-i levelében így ír erről: „Azok a jó urak, Garami és Groszmann még többször meg fogják Önt kör­nyékezni ... Én azt ajánlom Önnek, ne beszéljen velük tanuk nélkül... Goldner érdekében ezek mindenre képesek. . . 20 " Vágó és Goldner vitája csak alkalom volt, csak hozzájárult az ellentétek ki­éleződéséhez. A Népszava hasábjain 1904 tavaszán megindult a pártkongresszus előkészítése és a pártvezetőség által előterjesztett szervezeti szabályzat vitája. A szocialista diákok szervezetéből és a Vorwärts munkásképző egyletből kialakuló baloldali ellenzék már 1904 tavaszán elérkezettnek látta az időt, hogy a pártot forradalmi irányba terelje. Hozzájárult ehhez, hogy a munkásság tömegharcai az 1902. és 1903. év folyamán fokozódtak, hozzájárultak a nemzetközi munkás­312

Next

/
Thumbnails
Contents