AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében
„Szilágyi falusi nemes ember" volt. (Valószínűleg azonos azzal a Kovách Lászlóval, aki Kraszna megyében táblabíró és királyi pénztárnok volt.) Ok négyen azok, akik a leghaladóbb, legforradalmibb könyveket olvassák, egy-egy alkalommal négy-Öt könyvet is előhozatva. Olvassák a mechanikus materialista Lamettrie „L'homme machine" c. művét, az ember szabadságáról és egyenlőségéről szóló művet, valószínűleg röpiratot, Machiavelli műveit és a szókimondó radikális német publicista, A. G. Bebmann művét, aki sokszor ellentétbe került a német fejedelmekkel és egyházi hatóságokkal s akit Napoleon a becsületrenddel tüntetett ki. ( 33 ) Szolga János és if j. Fülöp József valószínűleg fellapozták a Teleki-theca nyomtatott katalógusát és a 2. köt. 46-49. oldalán a ,,Scriptores atheismi suspecti, mystici et paradoxi" fejezetcím alatt felsorolt könyvek egy részét sorra olvasták. Itt találjuk Voltaire anonym művét: Oatéchisme de l'honnéte homme, (Párizs, 1764) a Kálvin által eretnekként elégettetett M. Servet Ohristianismi restitutio (1553) c. a világon csak két példányban meglévő művét, melyet Teleki kénytelen volt II. József kérésére a bécsi császári könyvtárnak ajándékozni, neki magának csak a könyv kéziratos másolata maradt; Th. Browne angol orvos és filozófus Beligio medici (1665) c. művét, mely a maga korában igen bátor és új gondolatokattartalmazott, egy „szabadelvű" eszmefuttatást a kereszténységről és két Jézus életéről szóló munkát. Itt van Gomeniusnak is egy öregkori műve, az Unum necesmrium, bár ez minden csalódottsága és pesszimizmus ellenére is végső kicsengésében mégis keresztény szellemű mű. Idesorolta Teleki Lamettrie művét is. Az eretnek és ateista írók mellett itt szerepelnek az újkori misztikusok is s az érdeklődő Fülöpék ezeket is olvasták: J. Massart, XVI. századvégi protestáns misztikus és vizionáló művét 34 és E. Swedenborg svéd misztikus és szektaalapító könyvét. 35 Feltűnő, hogy a tizenhárom hónap alatt egy teológiai művet sem olvastak. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jelentősen megnövekedett olvasóforgalom érdeklődésében is eltolódott, ill. fejlődött: előtérbe került a történelmi és jogi művek rovására a felvilágosodás eszmekörében fogant irodalom, sőt az egészen szabadelvű, radikális publicisztika is. A könyvtár állománya ezt az igényt is jól kielégítette, sőt a katalógus még ajánló bibliográfiaként is megállta helyét. Az 1820-as évektől kezdve a könyvtár olvasóforgalma stagnál, a nagyvenes évek végétől erősen csökken. Az ok világos: 1822-ben meghalt Teleki Sámuel s ettől kezdve megszűnt a könyvtár tervszerű és folyamatos gyarapítása. Ami ezután kerül a könyvtárba, már főleg hazai irodalom (rendszerint tiszteletpéldányok) vagy már előzőleg megrendelt külföldi művek folytatásai. A könyvkereskedők is küldenek még egy ideig könyvszállítmányokat s ezeket a könyvtár gyarapítására hagyományozott összegből időnként meg is veszik, de már szó sincs aktív könyvbeszerzésről. Az olvasók elmaradása lassan, évtizedek alatt következik be: pontosan abban az ütemben, amilyen mértékben avul el a könyvtárban lévő irodalom. A történelmi kutatómunka műhelyévé csak a század második felében válik a Teleki-theca, párhuzamosan a történeti kutatások fellendülésével. Három olvasónapló van ezekből az időkből: az első 1827-1833-ig, a második 1833-1840-ig, a harmadik 1840-1856-ig tartja nyilván az olvasóforgalmat. ( 36 ) Az első kettő még megjelöli az olvasókat és az olvasott műveket is, a harmadik már csak a használt könyveket tartja nyilván. Az olvasók száma kb. a negyvenes évek végéig, pontosabban a szabadságharcig naponta átlag 3-4 fő, de előfordul 8-10 is, néha viszont csak 2-3. Az ötvenes évektől kezdve már alig olvasnak a Teleki-thecaban, élő irodalmat már nem találnak az olvasók. 299
