AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében

Ebben az időszakban is olvassák a görög-római klasszikusokat: Plinius Históriáé naturalis c. művét, Lucretius, Cicero, Vergilius, Horatius és Ovidius műveit. Forgatják a Magyarország és Erdély történelmére vonatkozó műveket, többek között J. Ch. Engel: Geschichte des Königreichs Ungarn c. művét, Virág Benedek Magyar szazadok-ja.it

, a székely nemzet constitutioját, 37 az erdélyi országgyűlések anyagait és egy erdélyi családtörténeti kéziratot. 38 ókori történelemből olvassák a népszerű i/ármas historiá-t (Pozsony, 1767) s többen használják a felvilágosodás történelemszemléletének alapvető művét, P. Bayle híres munkáját: Dictionnaire historique et critique. (Amsterdam—Leiden. 1740. Tome 1—4.) Sokan használnak jogi műveket, többek között Kövy Sándor sárospataki professzor kitűnő összefoglalóját a magyarországi jogrendről. 39 Egy olvasót az európai alkotmányokról szóló gyűjteményes munka érdekelte. Machiavellit most is tanulmányozzák és Blumauer szatirikus művei is népszerűek még. Bolyai Farkas Descartes olvasásába merül el. (1833 márciusában.) Felkeresi a könyvtárat a román értelmiség is: Timotheus Ciparin görögkeleti pap 1828 júniusában francia nyelvű munkát olvas Havasalföld történetéről. Néhány protestáns teológiai mű mellett (F. V. Reinhard prédikációi, F. Tünetin genfi teológus művei) Augustinus műveit is használják. Többször forgatják a francia történetíró és közgazda, J. Ch. L. Simonde de Sismondi, Adam Smith követőjének politikai gazdaságtanát. 40 Természettudományi műveket keveset használnak: a Krünitz enciklopédia ugyan most is közkézen forog és S. A. D. Tissot orvosi könyveit is használják, mellettük csak néhány, főleg természetrajzi és földrajzi mű szerepel. Említésreméltó közülük az első magyar ásványtan, Benkő Ferenc Magyar mineralógiá-ja, (Kolozsvár, 1786.) és az egy személyben merkantilista közgazda, gyakorló orvos és tudós vegyész J. J. Becher ásványtani műve. 41 Érdekes még a német származású segesvári orvos, J. Ch. G. Baumgarten Erdély flórájával foglalkozó műve. 42 Művészettörténeti művek közül most is olvassák az antik emlékeket bemutató gyűjteményes köteteket, többek között az E. Q. Visconti olasz művészettörténész és régiségbúvár által összeállított Museo Pio-Clementino köteteit.

43 A harmincas évektől kezdve főleg az újságolvasók szaporodnak el a könyvtárban: míg a tudományos jellegű Göttingische Gelehrte Anzeigen-t azelőtt is forgatták, most az élénkülő politikai élettel összefügggésben egyre többen olvasnak magyar és német politikai újságokat. (Allgemeine Zeitung, Magyar Kurir) Fellendül a magyar művek olvasása is: Virág Benedeket, Kazinczyt, Csokonait olvassák. 1840-től már csak a használt könyvekről van kimutatás. Havonta átlag 5-15 között van a kihozott, ill. visszavitt könyvek száma. Az olvasott művek aránya most már érezhetően a történelemre, ezen belül is a forrásértékű, gyakran kéziratos anyagra tolódik. Olvassák Cserei Mihály históriáját, Bethlen Farkas Erdély történetéről szóló művét, Bethlen Miklós, Apafi Mihály és Kemény János önéletírását, Verhőczyt, Szalárdi János Siralmas krónikáját, Pray György, Bod Péter és Kovachich Márton György műveit. Megtalálják és használják még az olvasók a XVIII. század klasszikusait, főleg Rousseau és Wieland műveit és elolvassák azt a néhány új művet is, ami még beérkezik a könyvtárba: Széchényi István könyveit, (Hitel, Világ és Stádium) L. A. Thiers francia történész Napoleon koráról szóló munkáját

tó De a horizont egyre inkább beszűkül: a Teleki könyvtár már nem tud vagy csak alig tud friss szellemi táplálékot adni. Az 1820-ban még élő könyvtár 1850 után már nem tekinthető élő és ható intézménynek. A fel300