AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében

ségek leírását tartalmazó hatalmas, számos metszettel ellátott enciklopédiát tanulmányozza. (

28

) Kaufmann András patikus desztillátorokról szóló, 1800-ban kiadott nemei könyvet olvas. Mindez amellett szól, hogy a gyakorlati munkát végző szakemberek is megtalálták az utat a könyvtárba s az itt talált szakirodalom segítséget nyújtott munkájukhoz. A XVIII. sz. második felében felélénkülő ókori kutatások és ásatások nagyszerű eredményeit reprezentatív kiállítású és komoly tudományos igényű publikációk egész sora népszerűsítette. Teleki sok ilyen könyvet vásárolt s az olvasók is szívesen forgatták ezeket. Olvassák J. J. Winckelmannak, az ókori művészettörténet megalapítójának műveit, használják a herculaneumi festményekről megjelent munkát (

29

) és két angol kutató Palmyra romjairól szóló beszámolóját. (

30

) Az ókor iránti megnövekedett érdeklődéssel függ össze valószínűleg, hogy a göröglatin klasszikusokat most még többen forgatják, mint tíz évvel ezelőtt. A diákok és kollégiumi tanárok érdeklődésén kívül megfigyelhető egy másik, már bibliofil igényű érdeklődés is: Fülöp József például, a királyi tábla ügyvédje csak Bodoni kiadású görög klasszikusokat olvas, (Gallimachost, Anacreont, Coluthust, Epictetost.) A latinok közül most is a legnagyobbak a népszerűek: Livius, Vergilius, Horatius, Ciceró, Tacitus. A legtöbbet olvasott író a Teleki-könyvtárban 1812/1813-ban Bousseau és Wieland, közvetlenül utánuk Voltaire majd Kotzebue. Itt nincs foglalkozásbeli elkülönülés : diák és arisztokrata, kancellista és főúri nevelő, professzor és katonaorvos egyaránt olvassa ezeket a műveket. Voltaire-nek különösen a Beaumarchaisféle teljes és korában legjobb kiadása forog közkézen, Bousseau-riduk úgy egyes művei, mint egy genfi, 1782-es teljes kiadása. Wieland és Kotzebue kedvelése és nagyarányú olvasottsága elég elterjedt ekkor egész Magyarországon, a színtársulatok repertoárjának nagyobb részét Kotzebue darabjai alkotják s így érthető, hogy a sekélyes színdarabíró művei a Teleki-könyvtárban is keresettek. Olvassák még Gessner, Bacine, Voiture műveit, kínai meséket és francia költészeti antológiát. A francia felvilágosodás írói közül Montesquieu és Mirabeau műveit is használják. A kor divatjának megfelelően sok filozófiai, ill. filozófiai jellegű művet olvasnak: Gonfuciuson kezdve Montaigne-en keresztül Mendelssohnig és Kantig terjed az érdeklődés. A francia felvilágosodás egy lelkes népszerűsítője, a Magyarországon annyira közkedvelt G. T. F. Baynal művét is olvassák. (

31

) Érdekes könyv a francia forradalomról egy Párizsban 1798-ban, a Babeuf-társaság támogatásával megjelent anonym mű, melynek szerzője A. Danican, a forradalom tábornoka, aki azonban szembekerült a forradalommal és Franciaországból menekülni volt kénytelen. A mű már a következő évben megjelent német fordításban Bécsben Degen-nél, de hamis impresszum alatt, Kairót tüntetve fel megjelenési helynek. A könyvet a már említett Fülöp József olvasta. (

32

) Ugyancsak ő még más könyveket is olvas a francia forradalomról. Az olvasónapló bejegyzései szerint két Fülöp József szerepel: egy ifjabb, kancellista és egy másik, foglalkozása szerint ügyvéd a királyi táblánál. Valószínűleg apa és fiáról van szó, az apa 1820 körül halt meg, a fiúról pedig följegyezték, hogy nagy tehetségű, költői és írói hajlamokkal rendelkező ifjú volt, akit azonban a családi hagyományok a megszokott jogi pályára vontak. Mellettük még két olvasóról kell névszerint megemlékeznünk: az egyik Szolga János, korában igen keresett és jónevű királyi táblai ügyvéd, aki több jogi művet is írt. A másik egy Kovách László nevű olvasó; róla csak annyit jegyzett fel a napló, hogy .298