AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében
ezt a tisztét egészen 1851-ig, haláláig ellátta. Teleki őt is elküldte külföldi tanulmányútra 1819—1820 között. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy Teleki igen meg volt elégedve könyvtárosával s Kelemen Márton is szerette hivatását. Teleki Bécsből 1818 áprilisában irta könyvtárosának: „Nekem szívemen vagyon a' Bthecam és meg-nyugtatásomat találom abban a' reménységben, hogy Kglmed annak gondviselésében meg-felel bizodalmamnak." 23 Kelemen Márton leveléből olvasunk először részletes beszámolót a könyvtár olvasóiról : „Az Olvasó Szoba Kegyelmes Uram! valamint eddig, úgy most is dicsekedhetik számos olvasókkal; nevezetesen Sz. Márton naptól fogva, a'miolta a Királlyi Tábla bé gyütt, és a Collegium bé állott. Az Olvasok száma minden nap mikor legkevesebb öt, vagy hat: de igen sokszor, és többnyire 10-en s még azon fejül is szoktak meg jelenni. Nékem pedig [!] Kegyelmes Uram! mind az Olvasókkal, és Btheca nézőkkel a' legnagyobb emberséggal és szelídséggel bánom... Vagy én, vagy pedig a' Btheca Seribaja mindég az Olvasókkal egy Szobába vagyunk, hogy minden meg történhető kár el távoztassák... " 24 A levélből figyelemreméltó az olvasók számának az első évekhez viszonyított ugrásszerű emelkedése, másrészt pedig a látogatók elválasztása olvasókra és „Btheca nézőkre", ami azt jelenti,hogy már akkor is nemcsak használói, hanem műértő, ill. laikus csodálói is voltak a könyvtárnak. Az olvasókat pedig vonzották az újonnan érkező könyvek, mert Teleki könyvtárát továbbra is rendszeresen gyarapította, a Bécsben vásárolt könyveket azonnal Erdélybe szállíttatta. Érdemes ebből az időszakból az 1812 nov.-1813 dec. végéig terjedő időszak olvasóforgalmát újra részletesebben elemezni. Az olvasók száma 64 fő, tehát már ekkor kétszerese az első évek átlagának. A napi látogatottság is 4-5, nemritkán 6-8 fő. Ami az olvasói összetételt illeti, a tanárok és diákok létszáma nagyjából változatlan, az emelkedést a királyi tábla kancellistái, procuratorai (ügyvédei) assessorai (ülnökei) okozzák. Főleg a 23 fiatal kancellista képez egy szellemileg igen mozgékony, érdeklődő réteget. Többen látogatják a könyvtárat a főúri családok tagjai és az egyes családoknál működő nevelők közül. {Kemény, Bethlen y Bornemissza, Teleki, Bálintith,Zejk családoktól.) Szerepel több olyan név is, amely után a foglalkozás helyett csak az „úr" „nemes úr" megjelölést találjuk, tehát nem értelmiségi foglalkozású egyénekről, hanem birtokos nemesekről van szó. S Baksa Gábor asztalosmester személyében megjelenik az első polgári olvasó is. A történeti művek közül többek között olvassák a szélső transzilvanista de Habsburg-párti Cserei Mihály Erdély historóriá-jébt kéziratban, Benkő József Transylvania-ját, és Budai Ferenc Magyarország polgári história-ját. A könyvtár gazdag kéziratos anyagából egy olvasó erdélyi családtörténeti adatokat gyűjt. Egyetemes történelemből J. J. Barthelemy francia régiségbuvár Görögországról szóló művét tanulmányozzák, mely már nem száraz tudományossággal, hanem igen élénken és szemléletesen rajzolja meg az ókori Görögország társadalmi viszonyait. ( 25 ) Jogi művek közül a magyar kiadású jogi műveket használják, földrajzi műveket alig, inkább csak térképeket és útleírásokat, köztük a neves francia Afrikakutató, F. Levaillant könyvét. ( 26 ) Természettudományos műveket is kevesebbet olvasnak, általában az 1803—1805 között használtakat forgatják most is. Ellenben újdonság, hogy a berlini J. G. Krünitz doktor népszerű gazdasági-technikai enciklopédiáját egyre többen és egyre gyakrabban használják. ( 27 ) Az említett Baksa Gábor asztalosmester párizsi a akadémia által kiadott s az egyes mester297
