AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében
ideológusa, J. Sonnenfels államtudományi munkáit. Wesselényi Józsefet az angol közgazdasági állapotok érdekelték: A. Smith klasszikus művét olvassa és a tudományos mezőgazdaságtan megalapítójának, a német A. Thaer Einleitung zur Kenntnis der englischen Landwirtschaft (Hannover, 1800.) c. művét. Egy kancellista egy gyakorlati gazdasági kézikönyvet olvas, 13 s ugyancsak mezőgazdasági, gazdasági szakkönyvek érdeklik Borosnyai Lukács János professzort is. Földrajzi műveket kevesebben olvasnak. Használják A. F. Büsching kitűnő művét, mely a XVIII. sz. legjobb leíró földrajza, 14 J. Ch. Gatterer német történész kis földrajzi összefoglalóját. 15 Mindkettőt egy Wagner nevezetű olvasó, a bejegyzés szerint „ gr. Kendefi úrfi német instruktora" olvassa. Többen használnak különböző térképeket és olvassák Tomka-Szászky János bevezetését Magyarország földrajzába és Benkö Ferencnek 1801-ben megjelent magyarnyelvű földrajzi leírását az Európán kívüli földrészekről. Természettudományi művek iránt is volt érdeklődés. Bolyai Farkas J.E. Montucla francia matematikus Histoire de mathématique c. művét olvassa, forgatja a nagy francia enciklopédiát, más alkalommal pedig több napon keresztül természetrajzi műveket tanulmányoz. 16 Használják G. Vega logaritmus tábláit, D. Bernoulli hidrodinamikáját, A. G. Kästner göttingeni egyetemi tanár matematikai és fizikai könyveit és a Magyarországon annyira népszerű Ch. Wolf német filozófus és matematikus ötkötetes Elementa matheseos c. művét. Olvassák a kitűnő német fizikus, J. S. T. Gehler nagy összefoglaló fizikai lexikonát. 17 Horváth Mátyás orvos egy kémiai kézikönyvet használ, igaz elég régi kiadásút, a XVII. sz-ból. 18 Borosnyai Lukács János professzor éveken keresztül gyakran használja J. J. Plenk bécsi orvos ós egyetemi tanár I cones plantar um medicinalium.. .c. gyönyörűen illusztrált folio köteteit, mely korában is igen drága könyvnek számított. Eredetileg 360 tallér volt az ára, ami kb. 720 akkori forintnak felelt meg. (Bolyai Farkas évi fizetése 400 magyar forint és némi természetbeni juttatás volt.) Orvostudományi műveket viszonylag kevesen használnak. Gecse Dániel olvassa B. S. Aíbinus, leideni egyetemi tanár, a XVIII. sz. első fele legjobb anatómusának könyvét; olvassák W. Harvey korszakalkotó művét a vérkeringésről és Fischer János kancellista buzgón tanulmányozza S. A. D. Tissot, a századvég híres svájci orvosának nőgyógyászati szakkönyvét. 19 Két építészeti szakkönyvet használ egy, a naplóban Kótsi L.-nek bejegyzett egyén, a foglalkozás nincs jelölve, feltehető, hogy építész volt. Az egyik mű A. Palladio építészeti szakkönyve francia kiadásban, a másik korabeli német építészeti munka. 20 Bár a legfontosabb teológiai művek úgy katolikus, mint protestáns részről megvoltak a Teleki-könyvtárban, az érdeklődés ezek iránt igen csekély volt. Melanchton néhány művét olvassák, egy unitárius pap, Kozma József H. S. Reimarus protestáns teológus művét használja, egy kollégiumi diák három vallási tárgyú művet olvas. Az egyik ezek közül J. Addison angol publicista műve német fordításban, 21 a másik pedig egy Helvetius Phileleutherius álnéven megjelent De miraculis c. munka, melyet a liberális nézeteiről ismert s a református ortodoxia által is üldözött J. J. Zimmermann zürichi professzor irt. Azt bizonyítja könyvében, hogy Assisi Szt. Ferenc, Szt. Domokos és Loyolai Ignác csodái nem isteni eredetűek. A széppróza iránt nagy az érdeklődés. Készben a latin klasszikusokat olvassák: Terentius, Cicero, Vergilius, Ovidius, Horatius, Julius Caesar műveit; az 295