AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében

valószínűleg csak az ott nem található könyvekért mentek át a Teleki-könyvtárba ; ha feltételezzük, hogy a leghasználatosabb jogi szakkönyvek a királyi táblán is kéznél voltak az ítélőmesterek és a kancellisták számára; s ha mindehhez hozzávesszük, hogy Marosvásárhelyen ebben az időben a fenti körökön kivül mindössze néhány értelmiségi akadt — lelkészek, főúri családok nevelői, egy-egy orvos vagy elszigetelten élő és dolgozó tudós, mint Aranka György — akkor ez az olvasói tábor nem is olyan kicsi. Az olvasók társadalmi összetétele az elmondottakból egyenesen következik. A kollégium tanárai, diákjai, a királyi tábla kancellistái, assesorai, procuratorai, arisztokrata ifjak nevelői, néhány lelkész, orvos, egy katonatiszt és néhányan az erdélyi főúri családok tagjai közül. Az olvasók majdnem kivétel nélkül magyarok, egy névnél közli a bejegyzés, hogy az illető Fleischer nevű egyén szász diák, máshol meg egy-egy arisztokrata ifjú német instruktora szerepel. Az első bejegyzett olvasó Intze Ferenc tógátus deák, aki 1803 július 7-én Vergilius műveit olvassa a neves göttingeni klasszika-filológus, Ch. G. Heyne kiadásában. A további években is egyik legrendszeresebb látogatója a könyvtárnak; Szász József könyvtároshoz baráti szálak fűzték. A kollégium tanárai közül többek között itt olvasnak: Bolyai Farkas, Antal János, a történelem ós filológia professzora, későbbi erdélyi püspök, Gsernátoni Vajda Sámuel, a filozófia professzora, Borosnyai Lukács János, aki elsőként tanít természetrajzot a vásárhelyi kollégiumban, Köteles Sámuel, a filozófia haladószellemű professzora, aki Erdélyben először terjeszti el Kant filozófiáját. Látogatja a könyvtárat Aranka György és a város tudós orvosa, Gecse Dániel. Megfordult a könyvtárban egy debreceni professzor is: Sárvári Pál. Az olvasott művek között a legnagyobb részt a történelmi művek alkotják. Magyarorság történelmére vonatkozólag forgatják Anonymust, az újabbak közül Bél Mátyás, Palma Károly Ferenc, Benkő József, Tomka-Szászky János, Schmeitzel Márton, Katona István, Horányi Elek, A. Gebhardi, I.A. Fessler és de Sacy műveit. Az egyetemes történelemre vonatkozólag főleg összefoglaló munkákat kerestek, mint pl. a wittenbergi protestáns történész, Bél Mátyás unokájának, J.M. Schroeck-nek műveit, amelyek akkoriban a protestáns kollégiumokban a tanítás vezérfonalául szolgáltak. Többen olvasnak egy angolból fordított nagyszabású egyetemes történelmi mnnkát,

12 de van érdeklődés egyes nemzetek történelme iránt is, főleg a haladó, forradalmi mozgalmak iránt. Neuhauser Ferenc kollégiumi professzor a Histoire des revolutions des Pays Bas c. Párizsban 1727-ben megjelent művet olvassa, egy diák pedig XVI. Lajos francia király életének históriáját forgatja, ami ugyan valószínűleg forradalom ellenes volt, hiszen Bécsben, a király lefejezésének évében jelent meg, de az eseményekről mégis csak nyújtott az olvasónak némi tájékoztatást. Aranka György L.A. Muratori olasz történész műveit és J. H. Eckhel bécsi egyetemi tanár numizmatikai művét olvassa. Akad olvasója a XVI. századi olasz jezsuita történész, G.P. Mafjei Indiáról szóló művének is. Keresettek a jogi, politikai, közgazdasági művek is. Sokat forgatják a Tripartitum különböző kiadásait, Köleséri Sámuel kéziratos jogi kompendiumát, valamint az országgyűlési anyagok gyűjteményeit. A külföldi jogi irodalomból a korai német felvilágosodás természetjogának úttörője, S. Puffendorf műveit és a XVIII. sz. végén nagy feltűnést keltő, sok nyelvre lefordított művet, G. Fiiangieri olasz jogtudós La scienza della legislazione c. művét német fordításban. Olvassák a bécsi egyetemi tanár, az osztrák felvilágosult abszolutizmus irányának hivatalos 294