AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében

személyes felügyelete alatt állítják fel a könyveket s az októberben kinevezett könyvtáros, Szász József az év végén már a türelmetlenül érdeklődő Telekitol kap levelet Bécsből: „. . . Vagyon-é valami becse a Bthecamnak ? Kik járnak oda vagy curiositásból, vagy olvasni?" (

7

). Egy későbbi levelében elégedetten állapíja meg: „Örvendem, ha a Bthecamnak látogatói szaporodnak." (

8

) Telekinek 1800-ban kelt végrendelete értelmében a könyvtárat hetenként három napon át délelőtt és délután 3—3 óra hosszat kell nyitvatartani bárki érdeklődő számára. Ennek ellenére az olvasónapló tanúsága szerint a könyvtár minden hétköznap nyitva volt, még tovább is, mint az említett 3—3 óra. Csak Teleki halála után állnak be hosszabb szünetek, amikor az is előfordult, hogy hónapokig nem fogadott a könyvtár látogatót. Az 1827 június-augusztusi időszakról például Kelemen Márton akkori könyvtáros ezt jegyezte fel az olvasónaplóban: „Ezen három hónapban azér nem voltak az olvasók, hogy júniusban a Censurák folytak, júliusban a gyermekem betegsége miatt a borvizen voltam, augusztusban a Bibliotheca takarítása folyt." 1828 decemberében így magyarázza az alacsony látogatottságot: „Ezen holdnapban azért vágynak olyan kevés olvasók, hogy a pestis híre miatt kényszeríttetett a város elszaladni." (

9

) Az első olvasók valószínűleg 1802 végén jelentkeztek. Rendszeres feljegyzés csak 1803 júliusától van, ekkor kezdték meg az első olvasónaplót. A napló címe: „Holdnaponként és naponként való fel jegyeztetések azoknak a'kik ezen Btheca könyveit használták, miolta a' Közönségnek a' Használás végett meg nyittatott, kinek kinek Neve után feltétetvén a' Könyvnek neve is melyből olvasott akár Dél előtti, akár Dél utáni Órákon." (

10

) Az első bejegyzés 1803 július 7-én történt s 1806 április l-ig rendszeres feljegyzések vannak, ekkor a napló megszakad s 1812 novemberétől már más kéz írásával folytatódik. Ennek az első három évi szakasznak naponkénti feljegyzője valószínűleg az első könyvtáros, Szász József, akit 22 éves korában a kollégium professzorainak ajánlatára tesz meg könyvtárossá Teleki. Választása igen szerencsés volt: a költői és tudós hajlamokkal rendelkező fiatalember szorgalmasan látta el feladatát. 1807-ben Teleki segítségével külföldi tanulmányútra ment, hogy könyvtárosi hivatására még jobban felkészüljön. 1810 végén tért újra vissza Marosvásárhelyre, de az olvasónaplót már nem folytathatta, betegeskedni kezdett s 1812 májusában alig 32 évesen meghalt. Hártahagyott verseit barátja, DÖbrentei Gábor közölte az ErdétyiMúzeum-h&n, meleg szavakkal emlékezve meg a „különös poétái talentum"-mal rendelkező fiatalemberről.

11 Az olvasónapló pontosan közli a dátumot, névszerint felsorolja az olvasókat, legtöbbször a foglalkozást is közli és megjelöli az olvasott művet ill. műveket. Mivel a Teleki-theca könyvet nem adott kölcsön, az olvasók a műveket csak helyben használhatták s így egy-egy könyvért hosszabb ideig visszajártak. Innen a gyakori ismétlés, az olvasó neve mellett utalás a már korábban használt könyvre. Az olvasóforgalom 1803-ban napi 1—3 fő, ritkán 4—5 s egész évben mintegy 25—30 név ismétlődik. Ennyi volt tehát az első évben a rendszeres olvasók száma, a kisváros lakosságának mintegy félszázaléka. A naponkénti bejegyzésekből az ünnepnapokon kívül is kimarad néha egy-egy nap: vagy nem volt nyitva a könyvtár, vagy nem volt olvasó. 1804-ben összesen 26 név szerepelt egész évben, 1805-ben ezekhez még kb. 10 xlj olvasó csatlakozik. Sok ez vagy kevés ? Ha meggondoljuk, hogy a Teleki-thecan kivül Marosvásárhelyen még a kollégium könyvtára is működött, amely a tanároknak és diákoknak nyilván közelebb esett s 293