AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására

Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására KOSTYÁL ISTVÁN Szükségesnek tartjuk, bevezetőül, néhány szóval tárgyválasztásunkat indokolni. Nem valamiféle, a mai problémáktól való menekülés miatt foglalkozunk történeti tárggyal, hanem azért, mert a családi levéltárak — köztük a Festetics család levéltára is — a felszabadulás előtt, szinte hozzáférhetetlenek voltak. A történetírókat, akik a múltban betekintést nyerhettek ezekbe a levéltárakba jórészt egészen más célkitűzések vezették, mint minket. Többnyire a család megbízásából, a család történetének a megírása volt feladatuk a familiáris hiúságnak megfelelően. Elhanyagolták — általában — éppen azokat a kérdéseket, éppen azokat a tetteket, melyek, a helyesen értelmezett, közérdekből fontosak voltak. Minket ezúttal is az a cél vezetett, hogy ezekre az összefüggésekre igyekezzünk rávilágítani. Festetics László gróf [1785—1846] Festetics György grófnak [1755—1819], kora egyik leghaladóbb gondolkodású főurának, a GeorgiJcon (Európa első mezőgazdasági főiskolája) alapítójának, a Helikoni Ünnepségek rendezőjének, a dúsgazdag mecénásnak volt a fia. Szabó Dezső, a család történetírója szerint „oly utód ... akiben elődeinek igen sok jótulajdonságát megtaláljuk, de akiben ezek a jelességek nem olvadtak össze oly harmonikus egésszé, hogy előzőihez mindenben hasonló lett volna."

1 Szabó Dezső enyhén megfogalmazott véleményével is marasztaló ítéletet mond — és méltán —- Festetics László felett, akinek költekező életmódja sok gondot okozott apjának. Hiszen „Festetics Györgynek — írja Szabó Dezső — nagyon komoly okai voltak arra, hogy újra meg újra megkísérelje fiának a munkához való szoktatását, mert az nem tudott leszokni a könnyelmű költekezésről."

2 A Szabó Dezső által említett jótulajdonságainak egyikére vetnek fényt azonban azok a dokumentumok, melyekkel az alábbiakban foglalkozunk. A Festetics család keszthelyi levéltárában találjuk azokat az iratokat, melyek Festetics László közkönyvtár-alapítási szándékát bizonyítják. A kor, melyben Festetics László élt, a feudalizmus bomlásának, a polgári nacionalizmus kibontakozásának kora Magyarországon. A Habsburg monarchia érdekeivel szemben a gyarmati helyzet megszűntetéséért, a politikai és gazdasági önállóságért, az osztály- és termelési viszonyok szükségszerű megváltoztásáért, egyszóval a haladásért folytatott reform-törekvések azonban egyelőre mind kudarcot vallottak. Elbukott a magyar jakobinus-mozgalom, mert a hazai viszonyok még nem értek meg a polgári forradalomra. Önmagában hordta az ellenmondások egész sorát az a törekvés is, mely ugyan felismerte, hogy a legnagyobb akadály a polgári fejlődés útjában a feudális termelési viszonyok fenntartása, de ennek lassú megszüntetését Habsburg-segítséggel óhajtotta megoldani. 280