AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására

Az egyetlen járható útnak a nemzeti nyelv kiművelése bizonyult. ,,A nyelvújítás és az irodalmi újjászületés harcai általános nemzeti mozgalmak voltak, nem abban az értelemben, mintha széles tömegek vettek volna részt bennük, ... hanem abban az értelemben, hogy valóban beleestek a nemzeti fejlődés csak jóval később kiszélesedő sodrába, és hogy a nyelvújítás ós az irodalmi újjászületés harcaiban — ha irodalmi viták formájában is — valóban tükröződtek a polgári haladás problémái és azok az ellentétek, melyeket a polgári haladás követelményei egy mérhetetlenül elmaradt országban kiváltottak."

3 A nemzeti fejlődésnek ezt az útját kereste és támogatta a személyükben is érdekelt írókon kívül néhány előrelátó főúr. Kiemelkedő jelentőségű ezek közül elsősorban Festetics László apja Festetics György, akinek irodalompártolása, a kultúrtörekvések támogatására kész magatartása, hazafiúi példája nemcsak serkentőleg hathatott fiára, de ennek a példának gyakori emlegetése és a vele való állandó összehasonlítás talán terhes is lehetett. Hasonló jelentőségűnek kell tartanunk, a családi kapcsolatok révén is, nagybátyjának Széchényi Ferencnek és unokaöccsének Széchenyi Istvánnak a hatását Festetics Lászlóra. Festetics György nemcsak példájával hatott fiára, hanem annak nevelését is úgy igyekezett irányítani, hogy az a kor szellemében a haladást szolgálja.

4 Festetics László érdeklődését a művészet, az irodalom, a nyelvi kérdések, a „hazai tudományos tsinosodás" irányában minden bizonnyal jótékonyan befolyásolták nevelői, Péteri Takáts József és Kultsár István. Mindkettő irodalmár, akiknek eddig még eléggé fel nem tárt jelentős szerepük volt nemcsak koruk irodalmi életében, hanem Festetics György irodalomtámogatásának befolyásolásában is. Különösen áll ez Péteri Takáts Józsefre, akinek Festetics Györgyhöz írt, eddig még kiadatlan levelei, a legapróbb részletekig beszámolnak a Magyar Minerva kiadásának körülményeiről és fényt derítenek a bécsi meg hazai irodalmi életben elfoglalt jelentős szerepére.

5 Péteri Takáts József közvetlen hatása alatt 1791-től 1799-ig volt Festetics László, hiszen ezalatt a nyolc esztendő alatt nemcsak tanította, de nevelte is az ifjú grófot, még lakásuk is közös volt. Különösen jelentősek azok az évek, melyeket Bécsben töltöttek, ahol a fiatal Festetics Lászlónak közvetlen élményei lehettek azokkal az írókkal való találkozások, akik közös szállásukon Péteri Takátsnál megfordultak. Tanúja lehetett Görög Demeter tevékenységének, Péteri Takáts József buzgolkodásának a Magyar Minerva körül. Találkozhatott VirágBenedekkel, Batsányi Jánossal, Báróczi Sándorral, Révai Miklóssal, Hórányi Elekkel, stb. Érdekes bizonyítéka ennek többek között az a levél, melyet Péteri Takáts József 1798 március 24-én írt Festetics Györgynek:" A Náthán Zsidónak a' következendő könyveket adtam által a' levitel végett ... 4° Ode ad Hungaros több nyomtatványban. Ezt az ifjú Gróf László nyomtattatta ki maga költségén, nómü némü jeléül a' hálaadatosságnak azon szép ódáért, mellyet Virág Ur írt vala néki."

6 Ekkor Festetics László még csak tizenhárom éves. A Kultsár István körében töltött évek sem lehettek kevésbé hatásosak irodalmi vonatkozásokban — most csak ezt vizsgáljuk — az ifjú Festetics László életében, hiszen Kultsámál is gyakran megfordultak az írók, az élénkülő pesti irodalmi élet egyik megnyilatkozásaként. Erre az időre (1804) esik Kultsár István pályázati kiírása a magyar nyelvről.

7 Számottevő könyvtára is lehetett Kultsár Istvánnak, akinek nyilvánvaló könyvszeretetét kéziratkiadásai (Mikes Kelemen,

73 Gyulafi Lestár stb.) is bizonyít281