AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Szász Géza: A könyvtári kölcsönzés kötelme

e bből csak az következhetik, hogy a könyvtár és az olvasó közötti jogviszony 8 emmikép sem tekinthető bérletnek. Több utasítás kimondja ugyan, hogy kölcsönzési díjat kell fizetni, azonban ez olyan csekély összeg, hogy bérleti díjnak nem könyvelhető el, hanem csupán beiratkozási díjnak. Csak a diafilmek kölcsönzése tekintetében áll fenn mégis a bérleti jogviszony a könyvtár és az olvasó között. Ez teljesen kimeríti a bérlet ismérveit, mert az ismeretterjesztő diafilmekért egységenként (dobozonként) 50 fillér, a mesediafilmekért 1.— forint kölcsönzési díjat kell fizetni egy hétre. Tehát itt megvan a bérletnek a legjellegzetesebb eleme, a kikötött bérleti díj. Ez azonban nem vonja maga után, hogy a könyvtárak kölcsönzéseit általában bérletnek fogjuk fel. A könyvtári kölcsönzésnek mint szerződésnek hovatartozását végeredményTjén és autentikusan maga a Polgári Törvénykönyv dönti el. „Nem ritka a haszonkölcsön valamely szocialista szervezet és az állampolgárok között. Ilyen pl. az ingyenes kölesönkönyvtárak kapcsolata az állampolgárokkal."

1 A haszonkölcsön elhasználhatatlan dolog meghatározott időre történő használatának átengedése. Az elhasználhatatlanság a haszonkölcsönnek nem lényeges eleme, mert elképzelhető olyan dolognak is a haszonkölcsönbeadása, melynek használása luzonyos fokú elhasználódással járhat. Ilyen a könyv is, melynek használata — bizonyos mértékű rongálódással jár. A leglényegesebb a haszonkölcsön tekintetében az, hogy a szerződés értelmében a kölcsönadott dolog elhasználhatatlan legyen. Ezt a törvény azzal fejezi ki, hogy a dolog visszaadását, nem pedig a pótlását írja elő. A haszonkölcsön tárgya a kölcsönzés tartama alatt nem megy át az olvasó tulajdonába, hanem a könyvtár a kölcsönzött dolognak csak a használatát engedi át az olvasónak meghatározott időre. Ennek hangsúlyozására azért van szükség, mert ez határolja el a haszonkölcsönt a kölcsönszerződéstől. Ez az elhatárolás lényeges azért is, mert a mindennapi szóhasználat a gyakorlatban nem különbözteti meg élesen a két kötelmi jogviszonyt. A haszonkölcsön másik lényeges fogalmi eleme az ingyenesség és ez határolja el a bérlettől. Az olvasó a könyvtárba történő beiratkozása alkalmával nyilatkozatot köteles aláírni. E nyilatkozat aláírásával jön létre a szerződés az olvasó és a könyvtár között. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodni azonban olyan kérdésekben, melyeket vagy jogszabály, vagy kötelező alapfeltételek rendeznek.

2 Ilyen alapfeltételnek fogható fel a könyvtárak kölcsönzési szabályzata, melyekkel ellenkező megállapodásnak nincs helye. Ebben az esetben az olvasó csak arról dönthet, h ogy aláírja-e és ezzel magára nézve kötelezőnek ismeri-e el a könyvtár kölcsönzési szabályzatát vagy sem. A belépési nyilatkozatban mint szerződésben az olvasó arra is kötelezi magát, hogy a kölcsönvett könyvtári dolgot sértetlenül megőrzi és azt a kölcsönzési határidő elteltével visszaadja. E szabályzatok még sok tekintetben nagyon merev elvi álláspontokra épülnek, nem mindig érvényesül bennük a bizalom, mely a szocialista társadalomban egyre jobban tért hódít. A beiratkozás és az ezzel egyidejűleg aláírt nyilatkozat könyvtáraink gyakorlata szerint az olvasót egy évre jogosítja fel a könyvtár látogatására és szolgáltatásainak igénybevételére. Ebből következik az, hogy a nyilatkozat megtételével létrejött szerződés is addig érvényes, ameddig a nyilatkozat hatályos, tehát egy évig. Ez a tény, jogilag úgy tekinthető, mint egy egyéves haszonkölcsönkeretszerződés, mely az olvasót egy éven át feljogosítja a kölcsönzésre és e keretszerződés az egyes kölcsönzésekkel lesz egyedi, konkrét haszonkölcsönszer192