AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Szász Géza: A könyvtári kölcsönzés kötelme

ződéssé. A könyvtári kölcsönzés olyan haszonkölcsönszerződés, melynek alapján a könyvtár a könyvet vagy esetleg egyéb dokumentumokat a könyvtár kölcsönzési szabályzatában meghatározott időtartamra az olvasó rendelkezésére bocsátja, melyet az olvasó a kölcsönzés lejáratának időpontjában köteles visszaadni. Az olvasó a beiratkozás alkalmával megfelelő okmányokkal köteles igazolni magát. Ezen iratok alapján állapítja meg a könyvtáros mindazokat az adatokat, melyek eldöntik az olvasónak az illető könyvtárra vonatkozó használati jogosultságát és az esetleges jogi követelésekhez a szükséges adatokat szolgáltatják (név, foglalkozás, lakás, munkaadó). Az általános gyűjtőkörű országos könyvtárak mellett a közművelődési tanácsi könyvtárak is általános gyűjtőkörűek. E könyvtárak olvasótábora a lakosság legszélesebb köreiből toborzódik. A közművelődési könyvtár használatának általában az a feltétele, hogy az olvasó a könyvtár területén tartózkodjék, ott lakása legyen. A legnagyobb közművelődési könyvtár, mely egyúttal társadalomtudományi szakkönyvtár is, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Ennek kölcsönző olvasója az lehet, akinek a főváros területén lakása van. Családtagok csak fő- vagy társbérlők kezessége mellett iratkozhatnak be a könyvtárba. Meg kell még említeni az Országos Széchényi Könyvtár különleges helyzetét. Az Országos Széchényi Könyvtár hazánk nemzeti könyvtára és a legnagyobb általános gyűjtőkörű könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár nem kölcsönző könyvtár és anyagát csak olvasótermeiben lehet használni, csak indokolt esetekben, kivételesen engedélyezhető anyagának kölcsönzése tudományos intézeteknek, hivataloknak, tudományos kutatóknak; könyvtárak pedig a könyvtárközi kölcsönzés útján vehetik igénybe az Országos Széchényi Könyvtár anyagát. A másik nagy közművelődési könyvtárhálózat a szakszervezeti könyvtárak. E könyvtár-típus olvasói általában szakszervezeti tagok, vagy annak az üzemnek a dolgozói, amelyben a szakszervezeti könyvtár működik. A szakszervezeti tagok, ill. az üzemi dolgozók családtagjai is igénybevehetik e könyvtárakat, de nem saját jogukon. Több miniszter lehetővé teszi azonban azt is, hogy a szakszervezeti és üzemi könyvtárakat indokolt esetben a lakosság is igénybevehesse, de csak abban az esetben, ha az üzem területén kívül fekszik és könyvállománya kielégítően nagy. A szakkönyvtár feladata, hogy az illető tudományág szakirodalmát gyűjtse és feldolgozza. A könyvtárak szolgáltatásait nem csak nagykorúak veszik igénybe, akiknek teljes cselekvőképességük van és így maguk tehetnek teljeshatályú jognyilatkozatot, hanem kiskorúak is, vagy akik a tizennyolcadik életévüket még nem töltötték be. A kiskorúak jognyilatkozatához általában törvényes képviselőjük beleegyezése szükséges. Tehát a kiskorúak könyvtári beiratkozásához a szülő vagy gondviselő kezessége szükséges és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az általános iskolások beiratkozásához még ezen felül az iskolaigazgató hozzájárulását is megkívánja. Az általában használt jótállás kifejezés nem felel meg a harmadik személy által vállalt kötelezettségnek. A polgári jog szerint a jótálló csak az átadásig felel. A könyvtár a harmadik személytől nem annak biztosítását kéri hogy az olvasó helyesen és pontosan teljesítsen, hanem azt, hogy ha az olvasó nem teljesíti a visszaszolgáltatási kötelezettségét, helyette a harmadik személy teljesítse azt. Ez pedig nem jótállás, hanem kezesség, mert a kezes arra vállal kötele13 Évkönyv 193