AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Szász Géza: A könyvtári kölcsönzés kötelme

( A könyvtári kölcsönzés kötelme SZÁSZ GÉZA I. A szocialista társadalomban az olvasás a dolgozók mindennapi szükséglete, mert a lakosság kulturális igénye állandóan növekszik. Egyre nagyobb tömegek látogatják a különböző típusú könyvtárakat és mind fokozottabban igénylik ezek kölcsönzőszolgálatát, mert a fejlődő élet üteme, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság modernizálódása, állandó fejlődése nem nélkülözheti a könyvet, mely nem más, mint a tudomány és műveltség terjesztésének egyik eszköze. Alkotmányunk kimondja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát, melyet a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével valósít meg a Magyar Népköztársaság. Ennek a kiterjesztett és általánosított népművelésnek egyik leglényegesebb eszköze a könyvtárak széles hálózata. Az általános tudományos és a tudományos szakkönyvtárak, valamint a közművelődési könyvtárak kölcsönzési és olvasószolgálatukkal biztosítják a dolgozók, a lakosság és a tudományos kutatók számára művelődésükhöz és kutatásaikhoz nélkülözhetetlenül szükséges könyvtár- és könyvhasználatot. A szocialista társadalomban a könyvtárakat kölcsönzési szabályzataiknak megfelelően használhatják az olvasók. Nem jelenti a könyvtárhasználat korlátozását az, hogy nem mindenki kereshet fel minden korlátozás nélkül bármely könyvtárat, és hogy a könyvtárak csak szabályzatuk keretei között elégíthetik ki olvasóik könyvigényeit, hanem ezek a szabályok biztosítják a könyvtárak könyvállományának megfelelő forgalmazását. A könyvtár és az olvasó között a kölcsönzéseken keresztül jogviszony, kötelmi kapcsolat létesül. A kötelem egy olyan meghatározott szerződéses jogviszony, amelyben a szerződő felek egymásiránt jogosítva és kötelezve vannak. Kérdéses itt azonban az, hogy a könyvtári kölcsönzés a kötelmek végtelen sorában melyikhez kapcsolódik. A könyvtári kölcsönzés nem tekinthető egyszerűen kölcsönzésnek, mert a kölcsönzés mint szerződés csak pénz-elszámolási jogviszony. Ez pedig bankszerű tevékenység. Tehát a könyvtári kölcsönzés ide nem sorolható. Azon jellegzetességek alapján, hogy a könyvtártól kölcsönzött dokumentum egyedileg meghatározott, jogilag nem helyettesíthető dolog, egy időben kialakult az a nézet, hogy a könyvtári kölcsönzés nem más mint bérleti szerződés. A bérleti szerződés leglényegesebb eleme, hogy a bérlő a bérelt tárgyért szerződésben meghatározott bért fizet. Ez meg is állta a helyét akkor, amikor a magán kölcsönkönyvtárak bizonyos meghatározott díj fizetése ellenében adtak kölcsön könyveket. Mivel pedig a bérleti szerződésnek a legsajátosabb ismertetőjegye a bér fizetése, a könyvtáraink kölcsönzési ügyleteiből pedig ez hiányzik, 191