AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon

természettudományi számok kb. 180—190 szakcsoportjához pedig 700—80O tárgyszó betűrendes közlése útján nyújt részletesebb eligazítást. Az 1962. év tanulságai alapján — a pozitívumok felsorolása mellett —néhány hiányosságra is rá kell mutatnunk. Az egyik az, hogy a jegyzékek eddigi számait, illetve befejezett évfolyamát,, a szakrendi anyagot összefogó névmutató nem készült el. Ez szakosított közlés esetén azért sem nélkülözhető, mert a könyvtárközi kölcsönzés névmutató hiányá­ban csak csökkent mértékben képes felhasználni a jegyzékeket, továbbá a vidéki centrumokban az anyagot összefogó névmutató híján kevésbé használható a köz­ponti katalógus eme sokszorosított, decentralizáltnak mondható formája. A másik nehézség a könyvtárközi együttműködés még most sem teljesértékű megvalósulásában rejlik. Könyvtáraink egy része a közös cél érdekében fokoz­hatná a külföldi gyarapodásairól szóló bejelentések mennyiségét, továbbá e közlé­sek gyakoriságát és gyorsaságát . 31 Az első év tanulságai alapján az is kétségtelen, hogy e fontos, igen nagy anyagot nyújtó kollektív tájékoztatási munkaeszköz viszonylag nem eléggé elterjedt, megrendelőinek száma csekély (a társadalomtudományi sorozat elő­fizetőinek száma 1963 elején 228, a természettudományié 386; a köteles- és tiszteletpéldányokkal együtt 315, illetve 472). 32 Űgy véljük, hogy a szükséges propaganda-eszközök igénybevétele mellett hálózatvezető központi könyvtáraink is elő tudnák segíteni a kiadvány nagyobbmérvű elterjedését. Összefoglalóul meg kell állapítanunk, hogy az eredetileg elhatározott és már ismertetett célkitűzésekhez viszonyítva az 1961. év folyamán megindult és 1962-ben megszilárdult kiadvány a gyarapodási jegyzékek következő funkcióinak óhajt és tud megfelelni: a kutatók és a szakemberek tájékoztatását segíti elő a magyarországi könyv­tárakba beérkező külföldi könyvek címeinek, megjelenési adatainak és lelő­helyeinek minél teljesebb, rendszeres közlése által; ezzel a múlthoz viszonyítva sokkal teljesebbé teszi az Országos Széchényi Könyvtár központi katalógusát, mely a mellette működő könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatásaival együtt a tájékoztató munka még hatékonyabb bázisává fejlőd­hetik; lehetőséget nyújt — a megfelelő elemzések végrehajtása után — tudományos­és szakkönyvtáraink szerzeményezésének tervszerű egyeztetéséhez, a gyűjtőköri problémák korszerű, részletező analíziséhez; bibliográfiai területen segítséget ad a kutatómunka számára; egyik hatásos eszközévé válik a magyarországi könyvtárak szocialista szelle­mű együttműködésének. E szolgáltatások és funkciók — eltekintve a külföldi könyvekkel kapcsolatos központi cédulaellátástól, mely nálunk még időszerűtlennek bizonyult — vala­mennyi eredeti célkitűzésnek megfelelnek. 33 Kétségtelen, hogy az országos gyarapodási jegyzékek létrehozása és azok fo­lyamatos kiadása felszabadulás utáni könyvtárügyünk egyik igen fontos eredmé­nye, mely a tudományos kutatás és a könyvtári szolgáltatások közvetlen kapcso­latát ismét világszinten teszi lehetővé. Ezek az elismerést kiváltó eredmények azonban még nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy pontot tegyünk az országos gyarapodási jegyzékekkel kapcsolatos fejlesztési — szakmai és szervezési — munkálatok végére. Részben

Next

/
Thumbnails
Contents