AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1961-1962-ben

strukciója során csupán az első felmérésre került sor. A szakkatalógus átszerkesztése mindkét évben folytatódott ugyan, de a közbejött sok személyzeti nehézség miatt ez a nagyszabású munka az egész vállalkozásnak kb. a feléig jutott el 1962 végén. Mindezeken felül az osztály foglalkozott a katalógusépítés távlati tervével is. Már 1961-ben megindultak és 1962-ben is folytatódtak a kísérletek a katalóguscédulák Xerox-offset rendszerű sokszorosításának bevezetésére, az alkalmas technikai eszközök hiányában azonban ez a probléma még nem oldódott meg. A Mrlaptári feoldolgozómunka mindkét évben megnyugtató ütemben haladt. A részletes címleírás teljesítései az előirányzatnál magasabbak voltak, az egyszerűsített címleírásban és a cédulabeosztásban lemaradás keletkezett, végeredményben azonban az anyag restancia nélkül feldolgozást nyert. 1961-ben elkészült az 1920—1944. évek kronologikus katalógusa 6 példányban és bekötve az olvasók rendelkezésére áll. A hírlaptári felülvizsgálat javaslatai nyomán megindult a kollacionálási munka átszervezése. A Zeneműtár kidolgozta egy új típusú, speciálisan zenei szolgálati és közönségkatalógus alapelveit, valamint egy zenei minta-betűrend segítségével megkezdte fő katalógusának revízióját és elkezdte a modern hanglemezkatalógus elveinek tisztázását is. A Kisnyomtatványtár elkészítette a kötelespéldányokból származó metszetek katalogizálásának tervét és a beérkezett anyag feldolgozását már e szerint végezte. A Térképtár elkészítette az országos központi térképkatalógus elő tervét. A Színházörténeti osztály feldolgozta a Nemzeti Színház irattárától átvett anyag egy részét és jelentősen fejlesztette katalógusait. A Kézirattár áttért az analekta-gyűjtemény numerus kurrens szerinti katalogizálására. A tár felülvizsgálata 1962-ben fényt vetett arra, hogy a feldolgozás munkája némileg szétaprózódik. A kurrens anyag teljes katalogizálása mellett folytatódtak az újkori latin és német kéziratok rekatalogizálási munkái, ezek során azonban nem várt nehézségek, Hajdú Helga távozása folytán személyzeti problémák is felmerültek. Eredményesen folytatódott a kézirat-bibliográfiai katalógus, az országos központi kéziratkatalógus és a verslexikon szerkesztése. A Régi és ritka nyomtatványok tára a kurrens feladatok ellátásán kívül számbavette a fel nem dolgozott anyagot, kimutatta a KMK művekhez kolligált nem RMK műveket, az OSzK-ban már meglevő ősnyomtatványokat ill. vetustissima anyagot más könyvtáraknak átadta és a bevezető tanulmány kivételével 1962 végére sajtó alá rendezte az országos központi ősnyomtatványkatalógust. A Mikrofilmtár az év közben készített anyagok feldolgozásán kívül összeállította a hírlapokról készült mikrofilmek jegyzékének kéziratát. A müemlékkönyvtárak feldolgozómunkájára a látogatóforgalom növekedése rányomta bélyegét. A keszthelyi könyvtár csak télen végezhet feldolgozó munkát és még 22 000 kötet vár rekatalogizálásra is. A gyöngyösi könyvtár teljesítette feldolgozási tervét; a zirci könyvtárnak ez az említett oknál fogva nem sikerülhetett maradéktalanul. BIBLIOGRÁFIAI MUNKA A könyvtár legfontosabb bibliográfiai szolgáltatásai a Magyar Nemzeti Bibliográfiakibocsitisa,, melynek gyökeres reformja 1961. január 1-én életbelépett. Hosszú előkészítés eredményeként a kurrens nemzeti bibliográfia a Bibliográfiai 13