AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1961-1962-ben

osztály kurrens csoportjának szerkesztésében, Vari—

Typer szedőgépen Xeroxoffset eljárással készül és az 1961. év második negyedétől kezdve félhavonta jelenik meg. Ezzel sikerült a magyarországi nyomdatermést a legszorosabban nyomon követni és a friss megjelenés tekintetében számos fejlett európai országot e téren magunk mögött hagyni. 1962 óta a bibliográfia anyaga kibővült a hanglemezek címleírásával is. A bibliográfia házi előáltásával a Vari—

Typer leírás alapjául szolgáló kéziratok felhasználhatók lettek egyéb bibliográfiai munkákhoz is. Ezek közül sokszorosítási kapacitás hiányában nem jelenhetett meg az egyébként előkészített 1962. évi kumuláció, amit viszont némileg pótol az 1961. évi mutató. Párhuzamosan lehetővé vált a másodfokú bibliográfia anyagának gyűjtése. (Az Unesco anyagi támogatásával szerkesztett 1958—1960. évi anyag 1962 októberében nyomdába került.) Amint említettük, a kurrens kötelespéldányanyag teljes feldolgozása a Bibliográfiai osztály munkája volt, kivéve a zeneműveket és térképeket, melyekről az illetékes különgyűjtemények készítettek címleírásokat. Ugyanezen osztály vette át a szekunder jellegű egyedi feltárást nem kívánó kiadványok napi leválasztását és kidolgozta a csoportos feldolgozás módszereit. Az ÄKV számára készített címleírások, az előző évekhez képest a kiadványok szélesebb körére terjedtek ki. A Bibliográfiai osztály, valamint a Hírlaptár rendszeresen gondoskodott az 1957. évi varsói bibliográfiai egyezmény alapján a szerződő államokat érdeklő művek és folyóiratcikkek címleírásairól, melyeket a Nemzetközi Csereszolgálat továbbított. Az egyezmény partnerei a hungarika-címleírásaikat ugyancsak rendszeresen megküldték. A Bibliográfiai osztály retrospektív csoportja a Térképtár és a Zeneműtár közreműködésével folytatta a könyvtár legnagyobb méretű bibliográfiai vállalkozását A Magyar Könyvészet 194-5—I960 c. összefoglaló mű előkészítését. A második félévben, megkezdődött, tudományágak szerint megfelelő szakértők bevonásával, a lektorálás, majd a szerkesztés. A Hírlaptár által szerkesztett Magyar Folyóiratok Repertóriuma 1962-ben is nyomdában készült és bár a Xerox-offset technikával, házilag történő sokszorosítás elveit nagy vonalakban kidolgoztuk, a sokszorosító kapacitás elégtelensége miatt ez nem valósulhatott meg. A MFR a feldolgozott folyóiratokhoz képest tehát késve, de mégis rendszeresen megjelent. Tartalmi tekintetben jelentős változás történt 1962-ben, amennyiben a repertórium októbertől kezdve kibővítette anyagát a legfontosabb napilapok cikkeivel, és a szerkesztés elveit összhangba hozta a MNB-vel. Megjelent az 1961. év mutatója, és elkészült az 1962. évi mutató. A Hírlaptárban folytatódott az 1705—1919 közötti korszakot felölelő retrospektív sajtóbibliográfia, valamint az 1955—1960 közötti időszakra vonatkozó kumulatív bibliográfia szerkesztése. Az 1920—1944 közötti évek periodikáiról összeállított időrendi katalógusból megindult a budapesti és a vidéki napilapok kiemelése és befejeződött a zárt anyaggal való kiegészítése. Nemzeti bibliográfiánk retrospektív feldolgozásai közül a Szabó Károly-féle RMK kiegészítése külön munkacsoport vállalkozásaként folyt akadémiai támogatással. A teljes XVI. századi anyag feldolgozása helyett a munkálatok 1550-ig jutottak el, mert számos nyilvántartást kellett felfektetni, a vártnál jóval nagyobb 14