AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

Nemzeti Könyvtárunk a Budavári Palotában a volt fejedelmi lak építészeti adottságait figyelembevéve a toronyraktár-megoldást választhatta az épület átépítésének tervezése során. Az épület két hatalmas udvarát alakítja át a tervezés két toronyraktárrá azzal a törekvéssel, hogy a két acélszerkezet mélyen belenyúlik az épület alatti mésztufa rétegbe s az épület falrendszerét statikailag nem terheli meg. Ilymódon a két acéltorony az épülettől szinte függetlenül fog állni, csak a két acéltorony alatti összekötő raktárszakasz s a két torony tetőpereme kapcsolódik majd bele szervesen az épület statikai rendszerébe. Ezzel a megoldással a tervezés két 11 emeletes (raktári szintes) acéltornyot tud biztosítani, egy-egy torony-szint 24 X 14 méter méretű, egy szint alapterülete tehát 336 m

2

. A tornyok 4—4 alsó szintje Compac tus-rendszerű, tömör raktározási berendezés terhelésére fog felépülni (kb. 2000 kg/m

2

). A raktár teljes területe a tetőraktárakkal és a tornyokhoz csatlakozó raktárakkal együtt 15000 m

2 lesz. Miután^ a két udvar beépítésével létesül a két torony, ez a raktár is úm „vakraktár" lesz, vagyis természetes világítás nélküli. Ilyen „vakraktár" sok van a világon.

33 E yakraktárak legsúlyosabb problémája a szellőztetés kérdése és a. nyirkosság elleni védekezés. Különösen akkor súlyos ez a kérdés, ha az ablaknélküli toronyraktárak alsó szintjei a föld színe alá kerülnek. Ilyen esetekben 10. ábra. Frankfurt a/M. Deutsche Bibliothek, 1958. Terv Giefer és Mäckler. Az épület hátterében elhelyezett 16 emeletes raktártorony hosszanti látképe