AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Nagydiósi Gézáné: A Hírlaptár raktári helyzete az új épület berendezésének perspektívájában

tár anyagának elkülönítése ill. együttartása is indokolt (pl. az 1959-ben megvásárolt Lamotte periodikagyűjtemény). Ezeknek tárolása független lehet a többi rendszerétől, formátum szerinti csoportosítás sem szükséges, mert általában nem nagy tömegről van szó. A Hírlaptár részére tervbevett raktárhelyiségek nek mind a négy szintjén vannak benyúló, elkeskenyülő részek, ilyen részt vagy részeket lehetne erre a célra felhasználni és a zártságot esetleg dróthálóval, ajtóval biztosítani. Az új épület raktár problémái A Hírlaptár a jelenlegi tervek szerint a budavári palota F. épületének déli traktusára kerül és a IV. szinten nyer elhelyezést, raktára pedig a III. és IV. szinten, melyeket lift köt össze a folyóiratolvasóteremmel (mely kb 300—400 m

2

), a VII. szint ugyanezen traktusán. Sebestyén Géza és Farkas László beszámolójából {Magy. Könyvszle, 1960. 2. sz.) láthatjuk, hogy a műemlék jellegű és nem könyvtárnak készült épület könyvtári célra való átalakítását nyitott szemmel, nagy körültekintéssel és a modern könyvtári elvek figyelembevételével igyekeznek megvalósítani. A könyvtár belső beosztása a klasszikus hármas tagoltság elvén alapul: vagyis a szolgálati helyiségek, az olvasótermek és a raktárak egymástól külön állnak. Ez a megoldás a helyi adottságokból folyik. Igyekeznek azonan a nagy funkcionális egységek együtt tartását, a horizontális ós vertikális összeköttetéseket megfelelő lépcsők, átjárók, liftek útján biztosítani és a raktárakat úgy felszerelni, hogy megfeleljenek a modern követelményeknek. Jó világításon, tűzbiztonsági berendezéseken felül a légkondicionálás is megvalósításra kerül, ami nemcsak a raktár tisztaságát fokozza, hanem az anyag megőrzésének is egyik fontos eszköze. A Hírlaptár funkcionális szervezetét mellőzve csupán a jelenlegi tervek raktári problémáit tekintsük át. A szolgálati helyiségekkel kapcsolatba hozható mintegy 1300 m

2-es raktárterület egy részéről már eleve le kell mondani, mert azok feldolgozási területekre vannak fenntartva. Ezek kb 200 m

2-t igényelnek. A megmaradt 1100 m

2 az előzőkben már részletesen indokolt 2900 m

2 szükségletnek csak a kisebbik fele. A többi raktártérre vonatkozólag nincsen kialakult terv. Ezeket már semmiképpen nem lehet közvetlenebb kapcsolatba hozni a szolgálati helyiségekkel, csupán a lift szolgál kapcsolatul. A teherliftet természetesen úgy kell megszerkeszteni, hogy az kézikocsit is be tudjon fogadni, hogy az anyagot a raktárból közvetlenül, egyetlen rakodó aktussal juttassák el az olvasókhoz vagy a feldolgozókhoz. Mindenesetre a feldolgozás helyéhez legközelebb az élő anyagot kell hoznunk. Mivel pedig négyféle állványtípussal dolgozunk, még az állványszerelések előtt el kell dönteni, hogy melyik raktárterület milyen anyagnak, milyen nagyságcsoportját foglalja magában. Kurrens-tároló A Hírlaptári raktározás egyik speciális kérdése a kurrens anyag tárolása. Külön kell ugyanis gyűjteni ós tartani a folyó évi anyagot az év befejezéséig, illetve kötetberendezésig (pl. a napilapokat, egyes évenkint több kötetet kitevő 69