AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Babiczky Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Mikrofilmtára

sem, hogy a mikrofilm egyik nagy előnye az átmásolhatóság, és később ez az átmásolás már a mai filmanyagnál tartósabb új anyagra történhet. Ha ezzel az elképzeléssel egybekapcsoljuk az előbb elmondottakat, hogy ti. a másolás munkáit addig célszerű elvégezni, míg az eredeti jó állapotban van, mert később már egyre nehezebb jó másolatot készíteni, feladataink nagysága és sürgőssége nemzeti könyvtárunk állománya tekintetében nem kétséges. Éppen ezért nemzeti könyvtárunk mikrofilmezési programját két szempont összehangolásával kell megtervezni és végrehajtani: a) a történelmileg legértékesebb anyagot kell legelőször mikrofilmre venni, b) gyakorlati okokból a pusztulás veszélyének leginkább kitett, a romlás állapotában levő és sűrűn használt anyag mikrofilmezését kell legjobban szorgalmazni, c) igyekezni kell a mikrofilmezés technikáját magas színvonalra emelni

20

. Az eljárás megválasztása tekintetében — a minőségi követelmények betartása mellett — továbbra is a mikrofilmet, mikrofilm tekercset kell alkalmaznunk, mely a nagy állományvédelmi mikrofilmezési programok végrehajtására legalkalmasabbnak látszik. Világszerte 35 mm-es filmtekercseken történik pL a nagy hírlapgyűjtemények visszamenőleges mikrofényképezése, melyet egyik legsürgősebb és legfontosabb feladatnak tekinthetünk a hírlapok gyorsan pusztuló papíranyaga miatt.

21 Annak ellenére ugyanis, hogy a mikrofilm csak vetítéses nagyítással olvasható és a hosszú tekercsek kezelése az olvasókészülékekben, a szükséges rész kikeresése és azonosítása nehészégekkel jár, általában nagyobb terjedelmű könyvek, folyóirat és újságévfolyamok sorozatos mikromásolására a munka gyorsasága és a költségek szempontjából ez látszik legalkalmasabbnak. A párizsi Bibliothéque Nationale mellett a hírlapok mikrofilmezésére létrehozott szervezet is 35 mm-es filmre dolgozik.

22 Külön érdekesség, hogy a szokásos 30 m-es tekercsek helyett 120—300 méteres hosszú tekercseket használnak. Erre egy egész újságóvfolyam ráfér. Leolvasásukra speciális filmtartóval felszerelt különleges olvasókészüléket (Audio-matic) használnak, melynél a film továbbítása automatikusan történik és biztosítja a szükséges részlet könnyű megkeresését.

23 A kurrens folyóirat- és hírlap-anyag mikromásolásánál ugyanakkor sokfelé a mikrolapot vagy mikrokártyát részesítik előnyben, melyet vagy az eredeti megjelenése után azonnal, esetleg azzal egyidőben készítenek el, vagy időszakonként, pl. havonta vesznek filmre. A mikromásolat tehát az eredetivel gyakorlatilag egyszerre kerül a könyvtárak állományába. (Régi nagy hírlapgyűjtemények mikrolapra való fényképezése visszamenőleg az eljárás viszonylagos lassúbbsága és munkaigényesebb jellege miatt nehezebben lenne megoldható.) A mikrofilmek használatáról különféle nézetek alakultak ki, de általában igaz az, hogy használatától sokan idegenkednek. Ha a könyvtárban meg nem levő műről van szó, a mikrofilm használatát mint szükségmegoldást, kielégítőnek tekintik, de ha az eredeti is rendelkezésre állhat, az olvasókat nehezen lehet rákényszeríteni. Gyakori eset, hogy az olvasók — ha az eredeti művet nem használhatják — szabad szemmel olvasható papírmásolatokat kívánnak. A mikrofilm-használat kérdésének megítélése tekintetében a fejlődés különböző szakaszai figyelhetők meg, melyen a könyvtárak világszerte végigmennek. Kezdetben a könyvtárak olvasófilmek készítését és nagyobb mikrofilm olvasó termek berendezését tűzték ki célul. Később kezdett kialakulni az a vélemény, hogy a mikrofilm az anyagkeresésnek, kutatómunkának csupán kiindulópontja, s a szükséges 50