AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Babiczky Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Mikrofilmtára

országokat (pl. Latin-Amerika országait), hogy a történelmileg értékes forrásokat mikrofilmre vegyék.

12 Hazánkban a felszabadulás előtt mikrofilmezés egyedül az Országos Levéltárban indult meg. A felszabadulás után — mint már bevezetőnkben is említettük — a Műszaki Dokumentációs Központban indult meg elsőnek 1949-ben a könyvtári és dokumentációs anyagok mikrofilmezése. Mint láttuk, az Országos Széchényi Könyvtár is rátért erre az útra 1951-ben, ha még nem is saját mikrofilm laboratóriumában. Könyvtárügyünk irányító szervei a mikrofilmezés jelentőségére, ha talán nem is mindig kellő hangsúllyal, többször felhívták a figyelmet. Az Országos Könyvtárügyi Tanács programjaiban ós a könyvtárügy fejlesztési terveiben rámutattak, hogy könyvtárainkban a muzeális állomány védelme (biztonságos elhelyezése, konzerválása, fertőtlenítése) lényegében megoldatlan és a mikrofilmezés lassú ütemben halad. A könyvtárosok munkája korszerű eszközök (sokszorosítógépek, fotólaboratórium stb.) híján nem elég termelékeny. Elhangzott olyan megállapítás is, hogy a kérdést könyvtárkultúránk egyik kulcskérdésének lehet tekinteni és az OSzK viszonylatában a történeti becsű, ritka állományi rósz konzerválását, fertőtlenítését és modern eszközökkel való többszörözését a háborús vagy más károsodás ellen való biztosítás céljából sürgős ós tervszerűen lebonyolítandó feladatnak kell tekintetni.

13 Bár időközben bizonyos haladás történt, meg kell állapítani, hogy a mikrofilmezés könyvtárunkban még ma sem halad olyan ütemben, ahogyan az kívánatos lenne. A mikrofilmezés terén tapasztalható lemaradás okát — személyi és dologi keret hiánya és egyéb okok mellett — talán abban is kereshetjük, hogy nem értékeltük és nem értékeljük még mindig kellőképpen a mikrofilmezés szerepét, jelentőségét és jövő feladatait nemzeti könyvtárunk életében. A mikrofilmezés jelentőségének kérdésében a világos állsfoglalást kétségtelenül bizonyos tekintetben megnehezíti az, hogy a mikromásolás célja, jellege, eszközei és módszerei éppen olyan sokfélék lehetnek, mint amilyen sokféle és színes képet mutatnak a különböző típusú könyvtárak és dokumentációs intézmények maguk. Egészen más igények mozgatják a mikromásolást a gyors tájékoztatást szolgáló dokumentációban és egészen mások pl. egy muzeális jellegű nemzeti könyvtárban. De több szerepet tölthet be a mikrofilm ugyanabban a könyvtárban, így a nemzeti könyvtáron belül is. A mikromásolás különféle technikai lehetőségeinek, formáinak, vagy más modernebb másolási eljárások alkalmazása tekintetében szintén az adott feladatra való alkalmasságot és gazdaságosságot kell döntő szempontnak elfogadni alapos elemzés, nem pedig esetleg tetszetős elképzelések alapján.

14 A mikrofilm és mikromásolat könyvtárban betöltött szerepének vizsgálatánál elsősorban két alapvető különbséget kell figyelembe vennünk: a) a mikromásolat az eredeti mű helyett, vagy b) az eredeti mű mellett foglal-e helyet a könyvtár állományában. Nem kétséges, hogy ma már a könyvtári szerzeményezés nem korlátozódhat csupán az eredeti kiadványok vételére, cseréjére, hanem a mikromásolás ós más reprodukciós eljárások megsokszorozzák a beszerzés lehetőségeit. Ma már egyetlen modern könyvtár sem nélkülözheti a reprodukciós technikát, mely segítséget nyújt azoknak a műveknek a beszerzésében, melyek egyébként már nem szerezhetők be. Alkalmas eszköz ez a valamilyen okból csonka művek (pl. háborús 47