AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: A negyvennyolcas osztrák forradalom eszmei előtörténetének problémáiról

németekkel kialakult kapcsolatait is. A birodalmat gyengítő nemzeti széttagoltság és a birodalom nagyhatalmi állása közti ellentmondást érezve, nagy figyelmet fordított azután ez az irodalom Ausztria külpolitikai helyzetének és külkapcsolatainak problematikus voltára. Az az Ausztria határain túlmutató kérdés pedig, amely érthető okokból leginkább foglalkoztatta szerzőinket, a német egység problémája volt, s ennek kapcsán részletesen kitértek az Ausztrián kívüli német államok ügyeire is. E röpiratok írói azonban nem elégedtek meg annyival, hogy Ausztria belső és külső helyzetét ecsetelve pusztán bírálják a fennálló állapotokat s az értük felelős kormánypolitikát, hanem a polgári átalakulás irányába mutató javaslatokkal kísérletet tettek a bajokból kivezető út felvázolására is. De persze, amennyire közös jellemzőjük volt a jelen és a jövő problémáinak haladó álláspontról való szemlélete, annyira megoszlottak a haladás mérvének és módozatainak meghatározásában. Már az átalakulás vezetését illetően is lényegbevágó eltérés mutatkozott az egyes röpiratírók között. Andrian-Werburg például, aki a bürokrácia elburjánzását tartotta a legnagyobb veszélynek s az ellene folytatandó harcot a legsürgetőbbnek, a nemesség vezető szerepének a biztosításával kivánta az állami élet reformját megvalósítani, igaz, csak a nemesi intézmény bizonyos angol minta szerinti korszerű átalakítása után. Ezzel ellentétben mások, így Schusélka is, határozottan felléptek az idejüket múlt nemesi kiváltságok ellen, s saját szavaik szerint a nép, valójában meg a polgárság uralmáért szálltak síkra. Hasonlóképpen nagy eltéréseket mutatott ez a röpiratirodalom a német egységgel kapcsolatos állásfoglalásban is; az egységes Németország létrehozásának egyaránt akadtak ellenzői s akadtak (sokszorta nagyobb számban) hívei, de az utóbbiak is számos árnyalatra oszlottak annak a kérdésnek a megítélésében, hogy az egységes Németország megteremtését hogyan egyeztessék össze a soknemzetiségű osztrák birodalom keretein« k fenntartásával. S természetesen nem alakítottak ki egységes véleményt a birodalom határai között élő nemnémet népek állásának rendezéséről sem, elképzeléseik egyfajta szorosabb egység létrehozása s egyfajta lazább szövetségi forma kiépítése között meglehetősen széles skálán váltakoztak. De nemcsak az egyes nagy korkérdések megválaszolásában, hanem magában az illető kérdések iránti fogékonyságban is nagy különbségek állottak fenn az egyes szerzők között. Voltak, akik erősen szívükön viselték a jobbágykérdés rendezését, voltak viszont mások, akik ezt a kérdést nem is, vagy csak alig érintették. Voltak, akik figyelmet fordítottak már a kialakuló munkásság nyomorúságos helyzetére is, a többség azonban szótlanul ment el az ebből adódó problémák mellett. Voltak, akik javaslataikat összefüggő rendszerbe foglalták, s átfogó változtatásokat, Ausztria életét a maga egészében újjászervező alkotmányt sürgettek, voltak viszont olyanok is, akik csak egyes részkérdések megoldásán fáradoztak, akik részleges változtatásokkal is beérték volna. * Az ilyen és hasonló problémák felsorolását még hosszan lehetne folytatni« Annyi azonban talán már az eddigiekből is kitűnik, hogy ez a röpiratirodalom a birodalom 1848 előtti viszonyainak minden lényeges kérdéséhez hozzászólt, éspedig alapjábanvéve előremutató módon. 301