AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Vargha Balázs: „Csokonai Vitéz Mihály csalhatatlan jövendölései" (Apokrif Csokonai jóslatok kéziratban és ponyván)

„Csokonai Vitéz Mihály csalhatatlan jövendölései" APOKRIF CSOKONAI-JÓSLATOK KÉZIRATBAN ÉS PONYVÁN VARGHA BALÁZS I. Csokonairól azt tartja a néphit, hogy jövendőmondó volt. Ahogy Hadházi István 83 éves parasztember mondta: „Csokonai jövendölni is tudott. Ő jósolta meg, hogy 1940-ben még kutya se szeretne lenni, de 1950-ben még a sírjából is szeretne feljönni, olyan jó világ lesz." 1 Milyen forrásokból táplálko/hatik az efféle hiedelem ? Bizonyos, hogy van valami régi, Csokonai-előtti alapja a költő és a jöven­dőmondó azonosításának. Mklán például Berzsenyinek tulajdonítanak olyan jóslatokat, hogy a szekerek ló nélkül fognak menni az utcán és az emberek röp­ködnek majd a levegőben. 2 Aligha lehetne utánanyomozni, hogy az ilyen hiedelmekbe belejátszik-e a sámánhit ősi emléke. Ennek kutatása a néprajzosok feladata lehet. Ha a jövendölés képességét ismert költőkkel hozzák kapcsolatba, eleve az a gyanúnk, hogy a hiedelmeknek valami irodalmi forrása lehet. Literátus emberektől, diákoktól, tanítóktól, papoktól kerülhetett a parasztokhoz vala­miféle értesülés Csokonai jóstehetségéről. Ezt a feltevésünket magának Csokonainak művei nem erősítik meg. Fel­világosult verseiben ő is beszélt az emberiség boldog jövőjéről, (mint minden vala­mirevaló költő akkoriban), de jóslatokat nem mondott. Sem a műveiben, sem a róla szóló emlékezésekben nem leljük nyomát annak, hogy tréfái között sze­repelt volna a jövendőmondás. Hiteles alapja nincs a jövendőléseiről szóló hiedelmeknek. Misztifikációival nem egyszer megnevettette és megharagította kortársait — ez az egy misztifikáció azonban, úgy látszik, nem tőle származik. Az egész legenda Csokonai halála után keletkezett. Forrása egy jövendö­lés-sorozat, amely talán nem is Magyarországról származott s amely első alak­jában kéziratban terjedt el, Csokonai neve nélkül, 1820—1830 körül. 1850 körül találunk olyan kéziratos változatot, amely már Csokonainak tulajdonítja a jövendöléseket. 1866-ban a sajtóban közlik a Csokonai-jövendölést, mint kurió­zumot. A hetvenes években verses ponyvafeldolgozások jelennek meg, szintén Csokonai nevével, attól kezdve egészen az első világháború végéig sokféle pony­vaváltozatban találkozunk „Csokonai csalhatatlan jövendölései"-vei. Sokszo­ros irodalmi forrása lehetett tehát azoknak a Csokonai-jóslatoknak, amelyek az újabb néprajzi gyűjtésekben felbukkantak. 3 A jövendölés-sorozatnak — akár Csokonai nevével, akár más címmel szere­pelnek, akár kéziratban, akár ponyván — szembetűnő közös vonásaik vannak. A címek, a verses vagy prózai bevezetők és záradékok eléggé eltérőek, a hason­19 Évkönyv 289

Next

/
Thumbnails
Contents